Zsoltárok 81
1 Az éneklőmesternek, a gittithre. Aszáfé. Örvendezzetek Istennek, a mi erősségünknek; ujjongjatok a Jákób Istenének!
To the chief music-maker; put to the Gittith. Of Asaph. Make a song to God our strength: make a glad cry to the God of Jacob.
2 Dalt zengjetek és dobot pergessetek, gyönyörű hárfát cziterával együtt.
Take up the melody, playing on an instrument of music, even on corded instruments.
3 Fújjatok kürtöt új holdra, holdtöltekor, a mi ünnepünk napján;
Let the horn be sounded in the time of the new moon, at the full moon, on our holy feast-day:
4 Mert végzett dolog ez Izráelnél, a Jákób Istenének rendelése.
For this is a rule for Israel, and a law of the God of Jacob.
5 Bizonyságul tette ő a József nemzetségében, a mikor kijött Égyiptom földe ellen. Nyelvet hallék ott, a mit nem tudtam.
He gave it to Joseph as a witness, when he went out over the land of Egypt; then the words of a strange tongue were sounding in my ears.
6 Megszabadítottam a tehertől az ő vállát, kezei megmenekültek a kosártól.
I took the weight from his back; his hands were made free from the baskets.
7 A nyomorúságban segítségül hívtál és én megszabadítottalak téged; meghallgattalak téged a mennydörgésnek rejtekében; megpróbáltalak téged a versengések vizénél. (Szela)
You gave a cry in your trouble, and I made you free; I gave you an answer in the secret place of the thunder; I put you to the test at the waters of Meribah. (Selah)
8 Hallgass én népem, hadd tegyek bizonyságot ellened! Oh Izráel, ha te meghallgatnál engem!
Give ear, O my people, and I will give you my word, O Israel, if you will only do as I say!
9 Ne legyen te nálad idegen isten, és az idegen isten előtt meg ne hajolj!
There is to be no strange god among you; you are not to give worship to any other god.
10 Én, az Úr vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptom földéről: nyisd szét a te szájad és betöltöm azt.
I am the Lord your God, who took you up from the land of Egypt: let your mouth be open wide, so that I may give you food.
11 De nem hallgatott népem az én szómra, és Izráel nem engedelmeskedett nékem.
But my people did not give ear to my voice; Israel would have nothing to do with me.
12 Ott hagytam azért őt szívöknek keménységében, hogy járjanak a magok tanácsa szerint.
So I gave them up to the desires of their hearts; that they might go after their evil purposes.
13 Oh, ha az én népem hallgatna reám, s Izráel az én utaimon járna!
If only my people would give ear to me, walking in my ways!
14 Legott megaláznám ellenségeit, s szorongatói ellen fordítanám kezem.
I would quickly overcome their haters: my hand would be turned against those who make war on them.
15 Az Úrnak gyűlölői hízelegnének néki, és örökkévaló volna az ő idejök.
The haters of the Lord would be broken, and their destruction would be eternal.
16 És ő megelégítené őt java búzával, és sziklából folyó mézzel töltenélek be téged!
I would give them the best grain for food; you would be full of honey from the rock.
