Zsoltárok 81
1 Az éneklőmesternek, a gittithre. Aszáfé. Örvendezzetek Istennek, a mi erősségünknek; ujjongjatok a Jákób Istenének!
Přednímu z kantorů na gittit, Azafovi. Plésejte Bohu, síle naší, prokřikujte Bohu Jákobovu.
2 Dalt zengjetek és dobot pergessetek, gyönyörű hárfát cziterával együtt.
Vezměte žaltář, přidejte buben, harfu libou a loutnu.
3 Fújjatok kürtöt új holdra, holdtöltekor, a mi ünnepünk napján;
Trubte trubou na novměsíce, v uložený čas, v den slavnosti naší.
4 Mert végzett dolog ez Izráelnél, a Jákób Istenének rendelése.
Nebo toť jest ustavení v Izraeli, řád Boha Jákobova.
5 Bizonyságul tette ő a József nemzetségében, a mikor kijött Égyiptom földe ellen. Nyelvet hallék ott, a mit nem tudtam.
Na svědectví v Jozefovi vyzdvihl jej, když byl vyšel proti zemi Egyptské, kdež jsme jazyk neznámý slýchati musili.
6 Megszabadítottam a tehertől az ő vállát, kezei megmenekültek a kosártól.
Osvobodil jsem, dí Bůh, od břemene rameno jeho, a ruce jeho nádob zednických zproštěny byly.
7 A nyomorúságban segítségül hívtál és én megszabadítottalak téged; meghallgattalak téged a mennydörgésnek rejtekében; megpróbáltalak téged a versengések vizénél. (Szela)
V ssoužení tom, když jsi volal, vytrhl jsem tě, vyslyšel jsem tě z skrýše hromu, zkušoval jsem tě při vodách sváru. (Sélah)
8 Hallgass én népem, hadd tegyek bizonyságot ellened! Oh Izráel, ha te meghallgatnál engem!
Řeklť jsem: Slyš, lide můj, a osvědčím se tobě, ó Izraeli, budeš-li mne poslouchati,
9 Ne legyen te nálad idegen isten, és az idegen isten előtt meg ne hajolj!
A nebude-li mezi vámi Boha jiného, a nebudeš-li se klaněti bohu cizímu.
10 Én, az Úr vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptom földéről: nyisd szét a te szájad és betöltöm azt.
Já jsem Hospodin Bůh tvůj, kterýž jsem tě vyvedl z země Egyptské, otevři jen ústa svá, a naplnímť je.
11 De nem hallgatott népem az én szómra, és Izráel nem engedelmeskedett nékem.
Ale neuposlechl lid můj hlasu mého, a Izrael nepřestal na mně,
12 Ott hagytam azért őt szívöknek keménységében, hogy járjanak a magok tanácsa szerint.
A protož pustil jsem je v žádost srdce jejich, i chodili po radách svých.
13 Oh, ha az én népem hallgatna reám, s Izráel az én utaimon járna!
Ó byť mne byl lid můj poslouchal, a Izrael po cestách mých chodil,
14 Legott megaláznám ellenségeit, s szorongatói ellen fordítanám kezem.
Tudíž bych já byl nepřátely jejich snížil, a na protivníky jejich obrátil ruku svou.
15 Az Úrnak gyűlölői hízelegnének néki, és örökkévaló volna az ő idejök.
A ti, kteříž v nenávisti mají Hospodina, úlisně by se jim poddávati musili, i byl by čas jejich až na věky.
16 És ő megelégítené őt java búzával, és sziklából folyó mézzel töltenélek be téged!
A krmil bych je byl jádrem pšenice, a medem z skály sytil bych je.
