< Zsoltárok 80 >
1 Az éneklőmesternek a sosannim-éduthra; Aszáf zsoltára. Oh Izráelnek pásztora, hallgass meg, a ki vezérled Józsefet, mint juhnyájat; a ki Kérubokon ülsz, jelenj meg fényeddel!
«Niluperler» dégen ahangda; bir guwahliq; Asaf yazghan küy: — Qulaq salghaysen, i Israilning padichisi, Yüsüpni qoy padisidek béqip yétekligüchi; I kérublar otturisida Olturghuchi, Nurlan’ghaysen!
2 Efraim, Benjámin és Manasse előtt támaszd fel a te hatalmadat, és jőjj el, hogy szabadíts meg minket!
Efraim, Binyamin, Manassehlerning aldida qudritingni qozghighaysen, Bizlerni qutquzghili kelgeysen!
3 Oh Isten, állíts helyre minket, és világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk.
I Xuda, bizni Öz yéninggha qayturghaysen! Jamalingning nurini chachqaysen, shunda biz qutquzulimiz!
4 Seregeknek Ura, Istene: meddig haragszol a te népednek könyörgésére?
I Perwerdigar, samawiy qoshunlarning Serdari bolghan Xuda, Xelqingning dualirigha bolghan gheziping qachan’ghiche yalqunlap turidu?
5 Könyhullatásnak kenyerével éteted őket, s könyhullatások árjával itatod meg őket.
Sen köz yashlirini ulargha ozuq ornida qilding, Köz yashlirini qacha-qachilap ulargha ichküzdung.
6 Perpatvarrá tevél minket szomszédaink között, és a mi ellenségeink csúfkodnak rajtunk.
Bizni qoshnilirimizgha talashqa qoydung; Düshmenlirimiz bizni mesxire qilishidu.
7 Seregek Istene, állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!
I samawiy qoshunlarning Serdari bolghan Xuda, Bizni Öz yéninggha qayturghaysen! Jamalingning nurini chachqaysen, shunda biz qutquzulimiz!
8 Égyiptomból szőlőt hozál ki, kiűzéd a pogányokat és azt elültetéd.
Sen Misirdin bir tüp üzüm köchitini élip kelding; Yat ellerni heydiwétip, ornigha uni tikting.
9 Helyet egyengettél előtte, és gyökeret eresztett, és ellepé a földet.
Uning aldida yerni keng achting; U chongqur yiltiz tartip, pütün zémin’gha yéyildi.
10 Hegyeket fogott el az árnyéka, és a vesszei olyanok lettek, mint az Isten czédrusfái.
Uning sayisi taghlarni qaplidi; Gholliri qudretlik kédir derexliridek östi;
11 Sarjait a tengerig ereszté, és hajtásait a folyamig.
U shaxlirini déngizghiche, Pileklirini [Efrat] deryasi boylirighiche uzartti.
12 Miért rontottad el annak gyepűit, hogy szaggathassa minden járókelő?
Sen némishqa uning qashalirini buzup, Méwisini ötüp kétiwatqanlarning üzüp élishigha yol qoydung?
13 Pusztítja azt a vaddisznó, és legeli a mezei vad.
Mana ormanliqtiki yawa tongguzlar uni yériwatidu, Daladiki haywanatlar uningdin ozuqlinidu.
14 Oh Seregek Istene! kérlek, térj vissza, tekints alá az egekből és lásd és tekintsd meg e szőlőtőt!
I samawiy qoshunlarning Serdari bolghan Xuda, Sendin ötünimizki, Yénimizgha qaytqaysen! Ershtin halimizgha nezer salghaysen, Kélip bu üzüm télidin xewer alghaysen!
15 És a csemetét, a mit jobbod ültetett, a sarjat, melyet felneveltél!
Yeni ong qolung tikken bu yiltizdin, Özüng üchün mezmut yétishtürgen bu oghlungdin xewer alghaysen!
16 Elégett a tűzben, levágatott; arczod haragjától elvesznek.
Mana u otta köydürüldi, Késiwétildi; Yüzüngdiki tenbihiy qarishingni körüp ular halak bolmaqta;
17 Legyen a te kezed a te jobbodnak férfián, és az embernek fián, a kit megerősítettél magadnak,
Qolungni ong qolungdiki ademge, Yeni Özüng üchün mezmut yétishtürgen Insan oghligha qondurghaysen;
18 Hogy el ne térjünk tőled. Eleveníts meg minket és imádjuk a te nevedet.
Shundaq qilghanda biz Sendin hergiz chékinmeymiz; Bizni yéngilighaysen, shunda biz namingni chaqirip Sanga iltija qilimiz.
19 Seregek Ura, Istene! állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!
I Perwerdigar, samawiy qoshunlarning Serdari bolghan Xuda, Bizni Öz yéninggha qayturghaysen! Jamalingning nurini chachqaysen, shunda biz qutquzulimiz!