Zsoltárok 80
1 Az éneklőmesternek a sosannim-éduthra; Aszáf zsoltára. Oh Izráelnek pásztora, hallgass meg, a ki vezérled Józsefet, mint juhnyájat; a ki Kérubokon ülsz, jelenj meg fényeddel!
Pastire Izrailjev, èuj! koji vodiš sinove Josifove kao ovce, koji sjediš na heruvimima, javi se!
2 Efraim, Benjámin és Manasse előtt támaszd fel a te hatalmadat, és jőjj el, hogy szabadíts meg minket!
Pred Jefremom i Venijaminom i Manasijom probudi krjepost svoju, i hodi da nam pomožeš.
3 Oh Isten, állíts helyre minket, és világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk.
Bože! povrati nas, neka zasja lice tvoje da se spasemo!
4 Seregeknek Ura, Istene: meddig haragszol a te népednek könyörgésére?
Gospode, Bože nad vojskama! dokle æeš se gnjeviti kad te moli narod tvoj?
5 Könyhullatásnak kenyerével éteted őket, s könyhullatások árjával itatod meg őket.
Hraniš ih hljebom suznijem, i pojiš ih suzama trostrukom mjerom.
6 Perpatvarrá tevél minket szomszédaink között, és a mi ellenségeink csúfkodnak rajtunk.
Uèinio si da se oko nas svaðaju susjedi naši, i neprijatelji se naši smiju meðu sobom.
7 Seregek Istene, állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!
Bože nad vojskama! povrati nas, neka zasja lice tvoje da se spasemo!
8 Égyiptomból szőlőt hozál ki, kiűzéd a pogányokat és azt elültetéd.
Iz Misira si prenio èokot, izagnao narode, i posadio ga.
9 Helyet egyengettél előtte, és gyökeret eresztett, és ellepé a földet.
Okrèio si za nj, i on pusti žile, i zauze svu zemlju.
10 Hegyeket fogott el az árnyéka, és a vesszei olyanok lettek, mint az Isten czédrusfái.
Gore se pokriše njegovijem sjenom, i loze su mu kao kedri Božiji.
11 Sarjait a tengerig ereszté, és hajtásait a folyamig.
Pustio je loze svoje do mora i ogranke svoje do rijeke.
12 Miért rontottad el annak gyepűit, hogy szaggathassa minden járókelő?
Zašto si mu razvalio ogradu, da ga kida ko god proðe?
13 Pusztítja azt a vaddisznó, és legeli a mezei vad.
Gorski vepar podgriza ga, i poljska zvijer jede ga.
14 Oh Seregek Istene! kérlek, térj vissza, tekints alá az egekből és lásd és tekintsd meg e szőlőtőt!
Bože nad vojskama! obrati se, pogledaj s neba i vidi, i obiði vinograd ovaj,
15 És a csemetét, a mit jobbod ültetett, a sarjat, melyet felneveltél!
Sad ovaj, koji je posadila desnica tvoja, i sina, kojega si ukrijepio sebi!
16 Elégett a tűzben, levágatott; arczod haragjától elvesznek.
Popaljen je ognjem, isjeèen, od strašnoga pogleda tvojega propade.
17 Legyen a te kezed a te jobbodnak férfián, és az embernek fián, a kit megerősítettél magadnak,
Neka bude ruka tvoja nad èovjekom desnice tvoje, nad sinom èovjeèijim kojega si utvrdio sebi!
18 Hogy el ne térjünk tőled. Eleveníts meg minket és imádjuk a te nevedet.
I neæemo otstupiti od tebe, oživi nas, i ime tvoje prizivaæemo.
19 Seregek Ura, Istene! állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!
Gospode, Bože nad vojskama! povrati nas, neka zasja lice tvoje, da se spasemo!
