Zsoltárok 80
1 Az éneklőmesternek a sosannim-éduthra; Aszáf zsoltára. Oh Izráelnek pásztora, hallgass meg, a ki vezérled Józsefet, mint juhnyájat; a ki Kérubokon ülsz, jelenj meg fényeddel!
In finem, pro iis qui commutabuntur. Testimonium Asaph, psalmus. [Qui regis Israël, intende; qui deducis velut ovem Joseph. Qui sedes super cherubim, manifestare
2 Efraim, Benjámin és Manasse előtt támaszd fel a te hatalmadat, és jőjj el, hogy szabadíts meg minket!
coram Ephraim, Benjamin, et Manasse. Excita potentiam tuam, et veni, ut salvos facias nos.
3 Oh Isten, állíts helyre minket, és világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk.
Deus, converte nos, et ostende faciem tuam, et salvi erimus.
4 Seregeknek Ura, Istene: meddig haragszol a te népednek könyörgésére?
Domine Deus virtutum, quousque irasceris super orationem servi tui?
5 Könyhullatásnak kenyerével éteted őket, s könyhullatások árjával itatod meg őket.
cibabis nos pane lacrimarum, et potum dabis nobis in lacrimis in mensura?
6 Perpatvarrá tevél minket szomszédaink között, és a mi ellenségeink csúfkodnak rajtunk.
Posuisti nos in contradictionem vicinis nostris, et inimici nostri subsannaverunt nos.
7 Seregek Istene, állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!
Deus virtutum, converte nos, et ostende faciem tuam, et salvi erimus.
8 Égyiptomból szőlőt hozál ki, kiűzéd a pogányokat és azt elültetéd.
Vineam de Ægypto transtulisti: ejecisti gentes, et plantasti eam.
9 Helyet egyengettél előtte, és gyökeret eresztett, és ellepé a földet.
Dux itineris fuisti in conspectu ejus; plantasti radices ejus, et implevit terram.
10 Hegyeket fogott el az árnyéka, és a vesszei olyanok lettek, mint az Isten czédrusfái.
Operuit montes umbra ejus, et arbusta ejus cedros Dei.
11 Sarjait a tengerig ereszté, és hajtásait a folyamig.
Extendit palmites suos usque ad mare, et usque ad flumen propagines ejus.
12 Miért rontottad el annak gyepűit, hogy szaggathassa minden járókelő?
Ut quid destruxisti maceriam ejus, et vindemiant eam omnes qui prætergrediuntur viam?
13 Pusztítja azt a vaddisznó, és legeli a mezei vad.
Exterminavit eam aper de silva, et singularis ferus depastus est eam.
14 Oh Seregek Istene! kérlek, térj vissza, tekints alá az egekből és lásd és tekintsd meg e szőlőtőt!
Deus virtutum, convertere, respice de cælo, et vide, et visita vineam istam:
15 És a csemetét, a mit jobbod ültetett, a sarjat, melyet felneveltél!
et perfice eam quam plantavit dextera tua, et super filium hominis quem confirmasti tibi.
16 Elégett a tűzben, levágatott; arczod haragjától elvesznek.
Incensa igni et suffossa, ab increpatione vultus tui peribunt.
17 Legyen a te kezed a te jobbodnak férfián, és az embernek fián, a kit megerősítettél magadnak,
Fiat manus tua super virum dexteræ tuæ, et super filium hominis quem confirmasti tibi.
18 Hogy el ne térjünk tőled. Eleveníts meg minket és imádjuk a te nevedet.
Et non discedimus a te: vivificabis nos, et nomen tuum invocabimus.
19 Seregek Ura, Istene! állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!
Domine Deus virtutum, converte nos, et ostende faciem tuam, et salvi erimus.]
