Zsoltárok 80
1 Az éneklőmesternek a sosannim-éduthra; Aszáf zsoltára. Oh Izráelnek pásztora, hallgass meg, a ki vezérled Józsefet, mint juhnyájat; a ki Kérubokon ülsz, jelenj meg fényeddel!
A karmesternek. Liliomok szerint. Tanuság Ászáftól. Zsoltár. Izraél pásztora, figyelj, aki mint juhokat vezeted Józsefet, kérubok fölött trónoló, tündökölj fel!
2 Efraim, Benjámin és Manasse előtt támaszd fel a te hatalmadat, és jőjj el, hogy szabadíts meg minket!
Efraim, Benjamin és Menasse előtt serkentsd fel hatalmadat és jer segitségül nekünk!
3 Oh Isten, állíts helyre minket, és világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk.
Isten, állíts helyre minket, s világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
4 Seregeknek Ura, Istene: meddig haragszol a te népednek könyörgésére?
Örökkévaló, Isten, seregek ura, meddig füstöl haragod néped imádsága mellett?
5 Könyhullatásnak kenyerével éteted őket, s könyhullatások árjával itatod meg őket.
Adtál enniök könnyet kenyérül, itattad őket könnyekkel mércze számra.
6 Perpatvarrá tevél minket szomszédaink között, és a mi ellenségeink csúfkodnak rajtunk.
Viszállyá tettél minket szomszédainknak, s ellenségeink gúnyolódnak.
7 Seregek Istene, állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!
Isten, seregek ura, állíts helyre minket s világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
8 Égyiptomból szőlőt hozál ki, kiűzéd a pogányokat és azt elültetéd.
Szőlőtőt szakítottál ki Egyiptomból, elűztél nemzeteket és azt elültetted.
9 Helyet egyengettél előtte, és gyökeret eresztett, és ellepé a földet.
Helyet készítettél előtte, meggyökereztette gyökereit és megtöltötte az országot.
10 Hegyeket fogott el az árnyéka, és a vesszei olyanok lettek, mint az Isten czédrusfái.
Hegyek boríttattak be árnyékától s ágai akár Isten czédrusai.
11 Sarjait a tengerig ereszté, és hajtásait a folyamig.
Tengerig eresztette indáit s a folyamig hajtásait.
12 Miért rontottad el annak gyepűit, hogy szaggathassa minden járókelő?
Miért törted át kerítéseit úgy, hogy leszedik mind az útonjárók;
13 Pusztítja azt a vaddisznó, és legeli a mezei vad.
lerágja vadkan az erdőből, s mi a mezőn sürög, lelegeli?
14 Oh Seregek Istene! kérlek, térj vissza, tekints alá az egekből és lásd és tekintsd meg e szőlőtőt!
Isten, seregek ura, fordulj, kérlek, tekints le az égből és lásd és gondolj rá erre a szőlőtőre,
15 És a csemetét, a mit jobbod ültetett, a sarjat, melyet felneveltél!
s oltalmazd azt, amit jobbod ültetett, s a csemetét, melyet erőssé neveltél magadnak.
16 Elégett a tűzben, levágatott; arczod haragjától elvesznek.
Meg van égetve tűztől, le van vagdalva; arczod dorgálásától vesszenek el!
17 Legyen a te kezed a te jobbodnak férfián, és az embernek fián, a kit megerősítettél magadnak,
Legyen kezed jobbodnak embere fölött, az emberfia fölött, kit erőssé neveltél magadnak.
18 Hogy el ne térjünk tőled. Eleveníts meg minket és imádjuk a te nevedet.
S mi nem térünk el tőled, éltess minket, hogy nevedet szólítsuk.
19 Seregek Ura, Istene! állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!
Örökkévaló, Isten, seregek ura, állíts helyre minket, világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
