< Zsoltárok 80 >
1 Az éneklőmesternek a sosannim-éduthra; Aszáf zsoltára. Oh Izráelnek pásztora, hallgass meg, a ki vezérled Józsefet, mint juhnyájat; a ki Kérubokon ülsz, jelenj meg fényeddel!
Give ear, O Shepherd of Israel, you that lead Joseph like a flock; you that dwell between the cherubim, shine forth.
2 Efraim, Benjámin és Manasse előtt támaszd fel a te hatalmadat, és jőjj el, hogy szabadíts meg minket!
Before Ephraim and Benjamin and Manasseh stir up your strength, and come and save us.
3 Oh Isten, állíts helyre minket, és világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk.
Turn us again, O God, and cause your face to shine; and we shall be saved.
4 Seregeknek Ura, Istene: meddig haragszol a te népednek könyörgésére?
O LORD God of hosts, how long will you be angry against the prayer of your people?
5 Könyhullatásnak kenyerével éteted őket, s könyhullatások árjával itatod meg őket.
You feed them with the bread of tears; and give them tears to drink in great measure.
6 Perpatvarrá tevél minket szomszédaink között, és a mi ellenségeink csúfkodnak rajtunk.
You make us a strife to our neighbors: and our enemies laugh among themselves.
7 Seregek Istene, állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!
Turn us again, O God of hosts, and cause your face to shine; and we shall be saved.
8 Égyiptomból szőlőt hozál ki, kiűzéd a pogányokat és azt elültetéd.
You have brought a vine out of Egypt: you have cast out the heathen, and planted it.
9 Helyet egyengettél előtte, és gyökeret eresztett, és ellepé a földet.
You prepared room before it, and did cause it to take deep root, and it filled the land.
10 Hegyeket fogott el az árnyéka, és a vesszei olyanok lettek, mint az Isten czédrusfái.
The hills were covered with the shadow of it, and the boughs thereof were like the goodly cedars.
11 Sarjait a tengerig ereszté, és hajtásait a folyamig.
She sent out her boughs to the sea, and her branches to the river.
12 Miért rontottad el annak gyepűit, hogy szaggathassa minden járókelő?
Why have you then broken down her hedges, so that all they which pass by the way do pluck her?
13 Pusztítja azt a vaddisznó, és legeli a mezei vad.
The boar out of the wood does waste it, and the wild beast of the field does devour it.
14 Oh Seregek Istene! kérlek, térj vissza, tekints alá az egekből és lásd és tekintsd meg e szőlőtőt!
Return, we beseech you, O God of hosts: look down from heaven, and behold, and visit this vine;
15 És a csemetét, a mit jobbod ültetett, a sarjat, melyet felneveltél!
And the vineyard which your right hand has planted, and the branch that you made strong for yourself.
16 Elégett a tűzben, levágatott; arczod haragjától elvesznek.
It is burned with fire, it is cut down: they perish at the rebuke of your countenance.
17 Legyen a te kezed a te jobbodnak férfián, és az embernek fián, a kit megerősítettél magadnak,
Let your hand be on the man of your right hand, on the son of man whom you made strong for yourself.
18 Hogy el ne térjünk tőled. Eleveníts meg minket és imádjuk a te nevedet.
So will not we go back from you: quicken us, and we will call on your name.
19 Seregek Ura, Istene! állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!
Turn us again, O LORD God of hosts, cause your face to shine; and we shall be saved.