Zsoltárok 80
1 Az éneklőmesternek a sosannim-éduthra; Aszáf zsoltára. Oh Izráelnek pásztora, hallgass meg, a ki vezérled Józsefet, mint juhnyájat; a ki Kérubokon ülsz, jelenj meg fényeddel!
For the end, for alternate [strains], a testimony for Asaph, a Psalm concerning the Assyrian. Attend, O Shepherd of Israel, who guidest Joseph like a flock; thou who sittest upon the cherubs, manifest thyself;
2 Efraim, Benjámin és Manasse előtt támaszd fel a te hatalmadat, és jőjj el, hogy szabadíts meg minket!
before Ephraim and Benjamin and Manasse, stir up thy power, and come to deliver us.
3 Oh Isten, állíts helyre minket, és világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk.
Turn us, O God, and cause thy face to shine; and we shall be delivered.
4 Seregeknek Ura, Istene: meddig haragszol a te népednek könyörgésére?
O Lord God of hosts, how long art thou angry with the prayer of thy servant?
5 Könyhullatásnak kenyerével éteted őket, s könyhullatások árjával itatod meg őket.
Thou wilt feed us with bread of tears; and wilt cause us to drink tears by measure.
6 Perpatvarrá tevél minket szomszédaink között, és a mi ellenségeink csúfkodnak rajtunk.
Thou has made us a strife to our neighbours; and our enemies have mocked at us.
7 Seregek Istene, állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!
Turn us, O Lord God of hosts, and cause thy face to shine; and we shall be saved. (Pause)
8 Égyiptomból szőlőt hozál ki, kiűzéd a pogányokat és azt elültetéd.
Thou hast transplanted a vine out of Egypt: thou hast cast out the heathen, and planted it.
9 Helyet egyengettél előtte, és gyökeret eresztett, és ellepé a földet.
Thou madest a way before it, and didst cause its roots to strike, and the land was filled [with it].
10 Hegyeket fogott el az árnyéka, és a vesszei olyanok lettek, mint az Isten czédrusfái.
Its shadow covered the mountains, and its shoots [equalled] the goodly cedars.
11 Sarjait a tengerig ereszté, és hajtásait a folyamig.
It sent forth its branches to the sea, and its shoots to the river.
12 Miért rontottad el annak gyepűit, hogy szaggathassa minden járókelő?
Wherefore hast thou broken down its hedge, while all that pass by the way pluck it?
13 Pusztítja azt a vaddisznó, és legeli a mezei vad.
The boar out of the wood has laid it waste, and the wild beast has devoured it.
14 Oh Seregek Istene! kérlek, térj vissza, tekints alá az egekből és lásd és tekintsd meg e szőlőtőt!
O God of hosts, turn, we pray thee: look on [us] from heaven, and behold and visit this vine;
15 És a csemetét, a mit jobbod ültetett, a sarjat, melyet felneveltél!
and restore that which thy right hand has planted: and look on the son of man whom thou didst strengthen for thyself.
16 Elégett a tűzben, levágatott; arczod haragjától elvesznek.
[It is] burnt with fire and dug up: they shall perish at the rebuke of thy presence.
17 Legyen a te kezed a te jobbodnak férfián, és az embernek fián, a kit megerősítettél magadnak,
Let thy hand be upon the man of thy right hand, and upon the son of man whom thou didst strengthen for thyself.
18 Hogy el ne térjünk tőled. Eleveníts meg minket és imádjuk a te nevedet.
So will we not depart from thee: thou shalt quicken us, and we will call upon thy name.
19 Seregek Ura, Istene! állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!
Turn us, O Lord God of hosts, and make thy face to shine; and we shall be saved.
