Zsoltárok 80
1 Az éneklőmesternek a sosannim-éduthra; Aszáf zsoltára. Oh Izráelnek pásztora, hallgass meg, a ki vezérled Józsefet, mint juhnyájat; a ki Kérubokon ülsz, jelenj meg fényeddel!
To the chief music-maker; put to Shoshannim-eduth. Of Asaph. A Psalm. Give ear, O Keeper of Israel, guiding Joseph like a flock; you who have your seat on the winged ones, let your glory be seen.
2 Efraim, Benjámin és Manasse előtt támaszd fel a te hatalmadat, és jőjj el, hogy szabadíts meg minket!
Before Ephraim and Benjamin and Manasseh, let your strength be awake from sleep, and come as our salvation.
3 Oh Isten, állíts helyre minket, és világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk.
Take us back again, O God; let us see the shining of your face, and let us be safe.
4 Seregeknek Ura, Istene: meddig haragszol a te népednek könyörgésére?
O Lord God of armies, how long will your wrath be burning against the rest of your people?
5 Könyhullatásnak kenyerével éteted őket, s könyhullatások árjával itatod meg őket.
You have given them the bread of weeping for food; for their drink you have given them sorrow in great measure.
6 Perpatvarrá tevél minket szomszédaink között, és a mi ellenségeink csúfkodnak rajtunk.
You make us a cause of war among our neighbours; our haters are laughing at us among themselves.
7 Seregek Istene, állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!
Take us back again, O God of armies; let us see the shining of your face, and let us be safe.
8 Égyiptomból szőlőt hozál ki, kiűzéd a pogányokat és azt elültetéd.
You took a vine out of Egypt: driving out the nations, and planting it in their land.
9 Helyet egyengettél előtte, és gyökeret eresztett, és ellepé a földet.
You made ready a place for it, so that it might take deep root, and it sent out its branches over all the land.
10 Hegyeket fogott el az árnyéka, és a vesszei olyanok lettek, mint az Isten czédrusfái.
The mountains were covered with its shade, and the great trees with its branches.
11 Sarjait a tengerig ereszté, és hajtásait a folyamig.
It sent out its arms to the Sea, and its branches to the River.
12 Miért rontottad el annak gyepűit, hogy szaggathassa minden járókelő?
Why are its walls broken down by your hands, so that all who go by may take its fruit?
13 Pusztítja azt a vaddisznó, és legeli a mezei vad.
It is uprooted by the pigs from the woods, the beasts of the field get their food from it.
14 Oh Seregek Istene! kérlek, térj vissza, tekints alá az egekből és lásd és tekintsd meg e szőlőtőt!
Come back, O God of armies: from heaven let your eyes be turned to this vine, and give your mind to it,
15 És a csemetét, a mit jobbod ültetett, a sarjat, melyet felneveltél!
Even to the tree which was planted by your right hand, and to the branch which you made strong for yourself.
16 Elégett a tűzben, levágatott; arczod haragjától elvesznek.
It is burned with fire; it is cut down: they are made waste by the wrath of your face.
17 Legyen a te kezed a te jobbodnak férfián, és az embernek fián, a kit megerősítettél magadnak,
Let your hand be on the man of your right hand, on the son of man whom you made strong for yourself.
18 Hogy el ne térjünk tőled. Eleveníts meg minket és imádjuk a te nevedet.
So will we not be turned back from you; keep us in life, and we will give praise to your name.
19 Seregek Ura, Istene! állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!
Take us back, O Lord God of armies; let us see the shining of your face, and let us be safe.
