Zsoltárok 80
1 Az éneklőmesternek a sosannim-éduthra; Aszáf zsoltára. Oh Izráelnek pásztora, hallgass meg, a ki vezérled Józsefet, mint juhnyájat; a ki Kérubokon ülsz, jelenj meg fényeddel!
(Til Sangmesteren. El-sjosjannim-edut. Af Asaf. En Salme.) Lyt til, du Israels Hyrde, der leder Josef som en Hjord, træd frem i Glans, du, som troner på Keruber,
2 Efraim, Benjámin és Manasse előtt támaszd fel a te hatalmadat, és jőjj el, hogy szabadíts meg minket!
for Efraims, Benjamins og Manasses Øjne; opbyd atter din Vælde og kom til vor Frelse!
3 Oh Isten, állíts helyre minket, és világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk.
Hærskarers Gud, bring os atter på Fode, lad dit Ansigt lyse, at vi må frelses!
4 Seregeknek Ura, Istene: meddig haragszol a te népednek könyörgésére?
HERRE, Hærskarers Gud, hvor længe vredes du trods din Tjeners Bøn?
5 Könyhullatásnak kenyerével éteted őket, s könyhullatások árjával itatod meg őket.
Du har givet os Tårebrød at spise, Tårer at drikke i bredfuldt Mål.
6 Perpatvarrá tevél minket szomszédaink között, és a mi ellenségeink csúfkodnak rajtunk.
Du har gjort os til Stridsemne for vore Naboer, vore Fjender håner os.
7 Seregek Istene, állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!
Hærskarers Gud, bring os atter på Fode, lad dit Ansigt lyse, at vi må frelses!
8 Égyiptomból szőlőt hozál ki, kiűzéd a pogányokat és azt elültetéd.
Du rykked en Vinstok op i Ægypten, drev Folkeslag bort og plantede den;
9 Helyet egyengettél előtte, és gyökeret eresztett, és ellepé a földet.
du rydded og skaffed den Plads, den slog Rod og fyldte Landet;
10 Hegyeket fogott el az árnyéka, és a vesszei olyanok lettek, mint az Isten czédrusfái.
Bjergene skjultes af dens Skygge. Guds Cedre af dens Ranker;
11 Sarjait a tengerig ereszté, és hajtásait a folyamig.
den bredte sine Skud til Havet og sine kviste til Floden.
12 Miért rontottad el annak gyepűit, hogy szaggathassa minden járókelő?
Hvorfor har du nedbrudt dens Hegn, så alle vejfarende plukker deraf?
13 Pusztítja azt a vaddisznó, és legeli a mezei vad.
Skovens Vildsvin gnaver deri, Dyrene på Marken æder den op!
14 Oh Seregek Istene! kérlek, térj vissza, tekints alá az egekből és lásd és tekintsd meg e szőlőtőt!
Hærskarers Gud, vend tilbage, sku ned fra Himlen og se! Drag Omsorg for denne Vinstok,
15 És a csemetét, a mit jobbod ültetett, a sarjat, melyet felneveltél!
for Skuddet, din højre planted!
16 Elégett a tűzben, levágatott; arczod haragjától elvesznek.
Lad dem, der sved den og huggede den sønder, gå til for dit Åsyns Trussel!
17 Legyen a te kezed a te jobbodnak férfián, és az embernek fián, a kit megerősítettél magadnak,
Lad din Hånd være over din højres Mand, det Menneskebarn, du opfostrede dig!
18 Hogy el ne térjünk tőled. Eleveníts meg minket és imádjuk a te nevedet.
Da viger vi ikke fra dig, hold os i Live, så påkalder vi dit Navn!
19 Seregek Ura, Istene! állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!
HERRE, Hærskarers Gud, bring os atter på Fode, lad dit Ansigt lyse, at vi må frelses!
