< Zsoltárok 8 >
1 Az éneklőmesternek a gittithre; Dávid zsoltára. Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön, a ki az egekre helyezted dicsőségedet.
För sångmästaren, till Gittít; en psalm av David. HERRE, vår Herre, huru härligt är icke ditt namn över hela jorden, du som har satt ditt majestät på himmelen!
2 A csecsemők és csecsszopók szájával erősítetted meg hatalmadat a te ellenségeid miatt, hogy a gyűlölködőt és bosszúállót elnémítsd.
Av barns och spenabarns mun har du upprättat en makt, för dina ovänners skull, till att nedslå fienden och den hämndgirige.
3 Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél:
När jag ser din himmel, dina fingrars verk, månen och stjärnorna, som du har berett,
4 Micsoda az ember – mondom – hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá?
vad är då en människa, att du tänker på henne, eller en människoson, att du låter dig vårda om honom.
5 Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, és dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt!
Dock gjorde du honom nästan till ett gudaväsen; med ära och härlighet krönte du honom.
6 Úrrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél;
Du satte honom till herre över dina händers verk; allt lade du under hans fötter:
7 Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezőnek vadait is;
får och oxar, allasammans, så ock vildmarkens djur,
8 Az ég madarait és a tenger halait, mindent, a mi a tenger ösvényein jár.
fåglarna under himmelen och fiskarna i havet, vad som vandrar havens vägar.
9 Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön!
HERRE, vår Herre, huru härligt är icke ditt namn över hela jorden!