Zsoltárok 8

1 Az éneklőmesternek a gittithre; Dávid zsoltára. Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön, a ki az egekre helyezted dicsőségedet.

För sångmästaren, till Gittít; en psalm av David.

2 A csecsemők és csecsszopók szájával erősítetted meg hatalmadat a te ellenségeid miatt, hogy a gyűlölködőt és bosszúállót elnémítsd.

HERRE, vår Herre, huru härligt är icke ditt namn över hela jorden, du som har satt ditt majestät på himmelen!

3 Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél:

Av barns och spenabarns mun har du upprättat en makt, för dina ovänners skull, till att nedslå fienden och den hämndgirige.

4 Micsoda az ember – mondom – hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá?

När jag ser din himmel, dina fingrars verk, månen och stjärnorna, som du har berett,

5 Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, és dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt!

vad är då en människa, att du tänker på henne, eller en människoson, att du låter dig vårda om honom.

6 Úrrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél;

Dock gjorde du honom nästan till ett gudaväsen; med ära och härlighet krönte du honom.

7 Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezőnek vadait is;

Du satte honom till herre över dina händers verk; allt lade du under hans fötter:

8 Az ég madarait és a tenger halait, mindent, a mi a tenger ösvényein jár.

får och oxar, allasammans, så ock vildmarkens djur,

9 Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön!

fåglarna under himmelen och fiskarna i havet, vad som vandrar havens vägar. HERRE, vår Herre, huru härligt är icke ditt namn över hela jorden!