Zsoltárok 8

1 Az éneklőmesternek a gittithre; Dávid zsoltára. Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön, a ki az egekre helyezted dicsőségedet.

Oh Gospod, naš Gospod, kako odlično je tvoje ime na vsej zemlji! Ki si svojo slavo postavil nad nebo.

2 A csecsemők és csecsszopók szájával erősítetted meg hatalmadat a te ellenségeid miatt, hogy a gyűlölködőt és bosszúállót elnémítsd.

Iz ust otročičev in dojenčkov si zaradi svojih sovražnikov odredil moč, da bi lahko utišal sovražnika in maščevalca.

3 Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél:

Ko opazujem tvoje nebo, delo tvojih prstov, luno in zvezde, ki si jih odredil;

4 Micsoda az ember – mondom – hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá?

kaj je človek, da misliš nanj? In človeški sin, da ga obiskuješ?

5 Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, és dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt!

Kajti naredil si ga malo nižjega kot angele in ga okronal s slavo in častjo.

6 Úrrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél;

Naredil si, da ima gospostvo nad deli tvojih rok; vse stvari si položil pod njegova stopala.

7 Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezőnek vadait is;

Vse ovce in vole, da in poljske živali,

8 Az ég madarait és a tenger halait, mindent, a mi a tenger ösvényein jár.

zračno perjad in ribe morja in karkoli se giblje skozi morske steze.

9 Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön!

Oh Gospod, naš Gospod, kako odlično je tvoje ime na vsej zemlji!