Zsoltárok 8

1 Az éneklőmesternek a gittithre; Dávid zsoltára. Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön, a ki az egekre helyezted dicsőségedet.

in finem pro torcularibus psalmus David Domine Dominus noster quam admirabile est nomen tuum in universa terra quoniam elevata est magnificentia tua super caelos

2 A csecsemők és csecsszopók szájával erősítetted meg hatalmadat a te ellenségeid miatt, hogy a gyűlölködőt és bosszúállót elnémítsd.

ex ore infantium et lactantium perfecisti laudem propter inimicos tuos ut destruas inimicum et ultorem

3 Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél:

quoniam videbo caelos tuos; opera digitorum tuorum lunam et stellas quae tu fundasti

4 Micsoda az ember – mondom – hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá?

quid est homo quod memor es eius aut filius hominis quoniam visitas eum

5 Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, és dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt!

minuisti eum paulo minus ab angelis gloria et honore coronasti eum

6 Úrrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél;

et constituisti eum super opera manuum tuarum

7 Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezőnek vadait is;

omnia subiecisti sub pedibus eius oves et boves universas insuper et pecora campi

8 Az ég madarait és a tenger halait, mindent, a mi a tenger ösvényein jár.

volucres caeli et pisces maris qui perambulant semitas maris

9 Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön!

Domine Dominus noster quam admirabile est nomen tuum in universa terra