< Zsoltárok 8 >
1 Az éneklőmesternek a gittithre; Dávid zsoltára. Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön, a ki az egekre helyezted dicsőségedet.
E IEHOVA, e ko makou Haku, Kai ka hemolele o kou inoa ma ka honua a pau! Ua hohola oe i kou nani maluna o na lani.
2 A csecsemők és csecsszopók szájával erősítetted meg hatalmadat a te ellenségeid miatt, hogy a gyűlölködőt és bosszúállót elnémítsd.
Noloko ae o ka waha o na keiki hou a me na mea omo, I hoomakaukau ai oe i ka hoolea no kou poe enemi, I pilipu ia oe ka enemi, a me ka mea hoomaau.
3 Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél:
I ko'u manao ana'ku i kou mau lani, ka hana o kou mau lima, I ka mahina a me na hoku au i hooponopono mai ai;
4 Micsoda az ember – mondom – hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá?
Heaha ke kanaka i manao mai ai oe ia ia? A o ke keiki a ke kanaka hoi i ike mai ai oe ia ia?
5 Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, és dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt!
Ua hana iho oe ia ia malalo iho o ka poe anela, Ua kau mai oe ia ia i ka nani a me ka mahalo i lei nona;
6 Úrrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél;
Ua hoolilo oe ia ia i haku no na mea a kou mau lima i hana'i; Nau no i waiho na mea a pau malalo ae o kona mau wawae:
7 Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezőnek vadait is;
O na hipa, a me na bipi a pau, Oia, me na holoholona o ke kula;
8 Az ég madarait és a tenger halait, mindent, a mi a tenger ösvényein jár.
O na manu o ka lewa, a me na ia o ke kai, A me na mea a pau e holo ana ma na ala o ka moana.
9 Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön!
E IEHOVA, e ko makou Haku, Kai ka hemolele o kou inoa ma ka honua a pau!