< Zsoltárok 8 >
1 Az éneklőmesternek a gittithre; Dávid zsoltára. Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön, a ki az egekre helyezted dicsőségedet.
[Dem Vorsänger, auf der Gittith. Ein Psalm von David.] Jehova, unser Herr, wie herrlich ist dein Name auf der ganzen Erde, der du deine Majestät gestellt hast über die Himmel! [And. üb.: mit deiner Majestät die Himmel angetan hast]
2 A csecsemők és csecsszopók szájával erősítetted meg hatalmadat a te ellenségeid miatt, hogy a gyűlölködőt és bosszúállót elnémítsd.
Aus dem Munde der Kinder und Säuglinge hast du Macht [And.: Lob] gegründet um deiner Bedränger willen, um zum Schweigen zu bringen den Feind und den Rachgierigen.
3 Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél:
Wenn ich anschaue deinen Himmel, deiner Finger Werk, den Mond und die Sterne, die du bereitet hast:
4 Micsoda az ember – mondom – hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá?
Was ist der Mensch, daß du sein gedenkst, und des Menschen Sohn, daß du auf ihn achthast? [O. dich fürsorglich seiner annimmst]
5 Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, és dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt!
Denn ein wenig [O. eine kleine Zeit] hast du ihn unter die Engel [Hebr. Elohim] erniedrigt; [Eig. geringer gemacht als] und mit Herrlichkeit und Pracht hast du ihn gekrönt.
6 Úrrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél;
Du hast ihn zum Herrscher gemacht über die Werke deiner Hände; alles hast du unter seine Füße gestellt:
7 Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezőnek vadait is;
Schafe und Rinder allesamt und auch die Tiere des Feldes,
8 Az ég madarait és a tenger halait, mindent, a mi a tenger ösvényein jár.
das Gevögel des Himmels und die Fische des Meeres, was die Pfade der Meere durchwandert.
9 Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön!
Jehova, unser Herr, wie herrlich ist dein Name auf der ganzen Erde!