Zsoltárok 8

1 Az éneklőmesternek a gittithre; Dávid zsoltára. Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön, a ki az egekre helyezted dicsőségedet.

Veisuunjohtajalle; veisataan kuin viininkorjuulaulu; Daavidin virsi. Herra, meidän Herramme, kuinka korkea onkaan sinun nimesi kaikessa maassa, sinun, joka olet asettanut valtasuuruutesi taivaitten ylitse!

2 A csecsemők és csecsszopók szájával erősítetted meg hatalmadat a te ellenségeid miatt, hogy a gyűlölködőt és bosszúállót elnémítsd.

Lasten ja imeväisten suusta sinä perustit voiman vastustajaisi tähden, että kukistaisit vihollisen ja kostonhimoisen.

3 Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél:

Kun minä katselen sinun taivastasi, sinun sormiesi tekoa, kuuta ja tähtiä, jotka sinä olet luonut,

4 Micsoda az ember – mondom – hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá?

niin mikä on ihminen, että sinä häntä muistat, tai ihmislapsi, että pidät hänestä huolen?

5 Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, és dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt!

Ja kuitenkin sinä teit hänestä lähes jumal'olennon, sinä seppelöitsit hänet kunnialla ja kirkkaudella;

6 Úrrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél;

panit hänet hallitsemaan kättesi tekoja, asetit kaikki hänen jalkainsa alle:

7 Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezőnek vadait is;

lampaat ja karjan, ne kaikki, niin myös metsän eläimet,

8 Az ég madarait és a tenger halait, mindent, a mi a tenger ösvényein jár.

taivaan linnut ja meren kalat ja kaiken, mikä meren polkuja kulkee.

9 Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön!

Herra, meidän Herramme, kuinka korkea onkaan sinun nimesi kaikessa maassa!