Zsoltárok 8

1 Az éneklőmesternek a gittithre; Dávid zsoltára. Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön, a ki az egekre helyezted dicsőségedet.

Kuom Jatend Wer. Kaluwore Gi Gitith. Zaburi Mar Daudi. Yaye Jehova Nyasaye, ma Ruodhwa, mano kaka nyingi nigi duongʼ e piny duto! Iseketo duongʼni maler milamo, moyombo polo.

2 A csecsemők és csecsszopók szájával erősítetted meg hatalmadat a te ellenségeid miatt, hogy a gyűlölködőt és bosszúállót elnémítsd.

Ne isechano mondo nyithindo kod nyithindo mayom omiyi pak, nikech wasiki, mondo jawasigu kod jachul kuor olingʼ kawuoro timni.

3 Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél:

Kaparo polo mari ma gin tich lweti, kaparo dwe gi sulwe miseketo kargi,

4 Micsoda az ember – mondom – hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá?

to dhano adhana to en angʼo momiyo ipare, wuod dhano to en angʼo momiyo iketo pachi kuome?

5 Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, és dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt!

Ne ichweye mapiny ne malaike kendo isesidhone osimbo mar duongʼ kod luor.

6 Úrrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél;

Isekete jatelo ewi tich lweti duto; iseketo gik moko duto e bwo tiende:

7 Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezőnek vadait is;

Jamni gi kweth duto kod le mager mag bungu,

8 Az ég madarait és a tenger halait, mindent, a mi a tenger ösvényein jár.

Winy duto mafuyo e kor polo, kod rech manie nam, gi le duto mamol kaluwo yore manie nembe iketo e bwo lochne.

9 Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön!

Yaye Jehova Nyasaye, ma Ruodhwa, mano kaka nyingi nigi duongʼ e piny duto!