Zsoltárok 8

1 Az éneklőmesternek a gittithre; Dávid zsoltára. Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön, a ki az egekre helyezted dicsőségedet.

Til Sangmesteren; til Githith; en Psalme af David.

2 A csecsemők és csecsszopók szájával erősítetted meg hatalmadat a te ellenségeid miatt, hogy a gyűlölködőt és bosszúállót elnémítsd.

Herre, vort Herskab! hvor herligt er dit Navn over al Jorden, du, som udbreder din Majestæt over Himlene!

3 Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél:

Af de spædes og diendes Mund grundfæstede du en Magt for dine Fjenders Skyld for at standse Fjenden og den, som vil hævne sig.

4 Micsoda az ember – mondom – hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá?

Naar jeg ser din Himmel, dine Fingres Gerning, Maanen og Stjernerne, som du beredte,

5 Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, és dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt!

hvad er da et Menneske, at du kommer ham i Hu, og et Menneskes Barn, at du besøger ham?

6 Úrrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél;

Og du har ladet ham blive lidet ringere end Englene; du kronede ham med Ære og Herlighed.

7 Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezőnek vadait is;

Du gør, at han hersker over dine Hænders Gerninger, du har lagt alting under hans Fødder:

8 Az ég madarait és a tenger halait, mindent, a mi a tenger ösvényein jár.

Faar og Øksne, dem alle sammen, ja, ogsaa Markens Dyr,

9 Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön!

Fuglene under Himmelen og Fiskene i Havet, hvad som farer hen ad Havets Veje. Herre, vort Herskab! hvor herligt er dit Navn over al Jorden!