< Zsoltárok 8 >
1 Az éneklőmesternek a gittithre; Dávid zsoltára. Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön, a ki az egekre helyezted dicsőségedet.
Zborovođi. Po napjevu “Tijesci”. Psalam. Davidov. Jahve, Gospode naš, divno je ime tvoje po svoj zemlji, veličanstvom nebo natkriljuješ!
2 A csecsemők és csecsszopók szájával erősítetted meg hatalmadat a te ellenségeid miatt, hogy a gyűlölködőt és bosszúállót elnémítsd.
U ustima djece i dojenčadi hvalu si spremio protiv neprijatelja, da postidiš mrzitelja, zlotvora.
3 Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél:
Gledam ti nebesa, djelo prstiju tvojih, mjesec i zvijezde što ih učvrsti -
4 Micsoda az ember – mondom – hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá?
pa što je čovjek da ga se spominješ, sin čovječji te ga pohodiš?
5 Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, és dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt!
Ti ga učini malo manjim od Boga, slavom i sjajem njega okruni.
6 Úrrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél;
Vlast mu dade nad djelima ruku svojih, njemu pod noge sve podloži:
7 Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezőnek vadait is;
ovce i svakolika goveda, i zvijeri poljske k tome,
8 Az ég madarait és a tenger halait, mindent, a mi a tenger ösvényein jár.
ptice nebeske i ribe morske, i što god prolazi stazama morskim.
9 Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön!
Jahve, Gospode naš, divno je ime tvoje po svoj zemlji!