< Zsoltárok 8 >
1 Az éneklőmesternek a gittithre; Dávid zsoltára. Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön, a ki az egekre helyezted dicsőségedet.
Katoeng kruek zaehoikung hanah Gittith hoiah sak han koi David ih saam laa. Aw Angraeng, kaicae Angraeng, long nui boih ah nang ih ahmin loe kawkruk maw hoih! Na lensawkhaih to vannawk nuiah na suek.
2 A csecsemők és csecsszopók szájával erősítetted meg hatalmadat a te ellenségeid miatt, hogy a gyűlölködőt és bosszúállót elnémítsd.
Na misanawk pongah, misanawk hoi lula kaminawk nang hngaisak duem hanah, tahnu nae nawktanawk ih pakha hoiah thacakhaih to na paek.
3 Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél:
Na banpazung hoiah sak ih van ah kaom hmuennawk, na sak ih khrah hoi cakaehnawk ka poek naah,
4 Micsoda az ember – mondom – hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá?
kami loe kawbangmaw oh moe, anih to na poek haih khing? Kami capa loe kawbangah maw oh moe, anih to na paqai thuih?
5 Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, és dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt!
Anih loe vankami pong kahnaem kue ah na sak moe, lensawkhaih hoiah pakoehhaih to nang mueksak.
6 Úrrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél;
Anih to na ban hoi sak ih hmuennawk boih ukkung ah na suek moe, a khok tlim ah hmuennawk boih na suek pae:
7 Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezőnek vadait is;
maitaw taenawk hoi tuunawk boih, ue, taw ah kaom moinawk boih;
8 Az ég madarait és a tenger halait, mindent, a mi a tenger ösvényein jár.
van ah kaom tavaanawk, tuipui thungah kaom tanganawk boih hoi tuipui thungah kaom angtawt thaih minphaw amiinawk boih, a khok tlim ah na suek pae.
9 Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön!
Aw Angraeng, kaicae ih Angraeng, na hmin loe long nui boih ah kawkruk maw hoih!