Zsoltárok 79
1 Aszáf zsoltára. Oh Isten, pogányok jöttek be örökségedbe, megfertőztették szent templomodat, Jeruzsálemet kőhalommá tették.
Anumzamoka megi'a vahe'mo'za hara eme huragatere'za erisanti'ma hare'nana mopaka'a e'neri'za, ruotgema hu'nea mono nonka'a eri haviza nehu'za, Jerusalemi kumara tagna vazitrazageno hihi huno mareri'ne.
2 Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül, szenteid húsát a föld vadjainak.
Eri'za vaheka'aramine Kagrima negavaririza vaheka'aramina zamahete'za zamavufaga'a atrazageno namamo'zane zagagafamo'za ne'naze.
3 Ontották véröket, mint a vizet Jeruzsálem körül, s nem volt, a ki eltemette volna őket.
Jerusalemi kumapina zamahe'za korana tagitrazageno tihageno eviankna nehigeno, asezmante'nia vahera magore huno omani'ne.
4 Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt, csúfságul és nevetségül a körültünk lakóknak.
Mika tagri tava'onte'ma nemaniza vahe'mo'za huhaviza hunerantazageno, mani kagirante'naza kumapinti vahe'mo'za ki'za zokago ke hurante'naze.
5 Meddig haragszol Uram, szüntelen? meddig gerjedez féltő szerelmed, mint a tűz?
Ra Anumzamoka nama'a kna krimpa aherantenka vugahane? Kagra karimpa aherante vava hunka vugahampi? Maka kna kanive renerantankeno ana zamo'a tevenefakna hu vava huno vugahifi?
6 Ontsd ki haragodat a pogányokra, a kik nem ismernek téged, és az országokra, a melyek nem hívják segítségül a te nevedet;
Mono'ma hugante'zanku'ma zamavaresrama hunegantaza vaheku karimpa ahenezmantenka, kini ne'mo'ma kegavama hu'nea kumatamimpi vahe'mo'zama kagihanta'ma novaziza vahetami karimpa ahezmanto.
7 Mert megemésztették Jákóbot, és hajlékát elpusztították.
Na'ankure Kagri vahe Israeli vahera zamahe'za eri vagarazageno, mopazmimo'a vahe omani hagege kokankna hie.
8 Ne emlékezzél meg rovásunkra elődeink vétkéről; siess elénk irgalmasságoddal, mert megnyomorodunk nagyon.
Ko'ma tagehemo'zama hu'naza kumitera antahintahi ka'afina ana zankura antahinka ovuo. Kasunku hurantenka ame hunka enka eme taza huo. Na'ankure tagra tusi'a hazenkefi manune.
9 Segíts meg bennünket, szabadító Istenünk, a te nevednek dicsőségéért; ments meg minket és bocsásd meg vétkeinket a te nevedért.
Anumzana tagu'vazi ne' mani'nananki taza huo. Kagra'a kagimofo knare zanku nentahinka taza huo. Kagri kagima husgama hugantesaza zanku netahinka, kumitia apase nerantenka tagu'vazio.
10 Minek mondanák a pogányok: Hol az ő Istenök? Legyen nyilvánvaló a pogányokon szemeink láttára a te szolgáid kiontott véréért való bosszúállásod.
Na'a hanige'za ru vahe'mo'za hu'za, iga zamagri Anumzana mani'ne? hu'za hugahaze. Tagona kema hunka ana vahetmima ha'ma huzmante'sana zana, tagra kamneno. Na'ankure zamagra eri'za vaheka'aramimofo korana zamahe'za eri tagi atre'naze.
11 Jusson elődbe a foglyok könyörgése; karod hatalmával tartsd meg a halálnak eme fiait;
Kinama hu'naza vaheka'amo'zama zamatagu'ma nehu'za, kragi'ma neraza zana antahio. Frigahaze hu'zama hazage'zama mani'naza vahera, marerirfa hihamuka'anu zamagu'vazio.
12 És fizess meg szomszédaink keblébe hétszeresen a gyalázatért, a melylyel illettek téged, oh Uram!
Anumzamoka tava'ontire'ma nemaniza vahe'mo'zama Kagri'ma huhavizama hugantazarera, 7ni'a zupa ana zantera nona huzmanto.
13 Mi pedig, a te néped és a te legelőd nyája, hálát adunk néked mindörökké, s nemzedékről-nemzedékre hirdetjük a te dicséretedet!
Ana'ma hananketa Kagri vahe'mota tretre'ma hu'nea trazampima tantenanketa sipisipigna huta mani'nomota musena nehuta, susu hugante vava nehanunkeno, henkama forehu anante anante hu'zama esaza vahe'mo'za ana zanke hugahaze.
