Zsoltárok 79
1 Aszáf zsoltára. Oh Isten, pogányok jöttek be örökségedbe, megfertőztették szent templomodat, Jeruzsálemet kőhalommá tették.
A psalm of Asaph. God, foreign nations have come into your inheritance; they have defiled your holy temple; they have turned Jerusalem into a heap of ruins.
2 Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül, szenteid húsát a föld vadjainak.
They have given the dead bodies of your servants as food to the birds of the skies, the bodies of your faithful people to the beasts of the earth.
3 Ontották véröket, mint a vizet Jeruzsálem körül, s nem volt, a ki eltemette volna őket.
They have shed their blood like water around Jerusalem, and there was none to bury them.
4 Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt, csúfságul és nevetségül a körültünk lakóknak.
We have become a reproach for our neighbors, mocking and derision to those who are around us.
5 Meddig haragszol Uram, szüntelen? meddig gerjedez féltő szerelmed, mint a tűz?
How long, Yahweh? Will you stay angry forever? How long will your jealous anger burn like fire?
6 Ontsd ki haragodat a pogányokra, a kik nem ismernek téged, és az országokra, a melyek nem hívják segítségül a te nevedet;
Pour out your wrath on the nations that do not know you and on the kingdoms that do not call upon your name.
7 Mert megemésztették Jákóbot, és hajlékát elpusztították.
For they have devoured Jacob and destroyed his villages.
8 Ne emlékezzél meg rovásunkra elődeink vétkéről; siess elénk irgalmasságoddal, mert megnyomorodunk nagyon.
Do not hold the sins of our forefathers against us; may your merciful actions come to us, for we are very low.
9 Segíts meg bennünket, szabadító Istenünk, a te nevednek dicsőségéért; ments meg minket és bocsásd meg vétkeinket a te nevedért.
Help us, God of our salvation, for the sake of the glory of your name; save us and forgive our sins for your name's sake.
10 Minek mondanák a pogányok: Hol az ő Istenök? Legyen nyilvánvaló a pogányokon szemeink láttára a te szolgáid kiontott véréért való bosszúállásod.
Why should the nations say, “Where is their God?” May the blood of your servants that was shed be avenged on the nations before our eyes.
11 Jusson elődbe a foglyok könyörgése; karod hatalmával tartsd meg a halálnak eme fiait;
May the groans of the prisoners come before you; with the greatness of your power keep the children of death alive.
12 És fizess meg szomszédaink keblébe hétszeresen a gyalázatért, a melylyel illettek téged, oh Uram!
Pay back into the laps of our neighboring countries seven times as much as the insults with which they have insulted you, Lord.
13 Mi pedig, a te néped és a te legelőd nyája, hálát adunk néked mindörökké, s nemzedékről-nemzedékre hirdetjük a te dicséretedet!
So we your people and sheep of your pasture will give you thanks forever. We will tell your praises to all generations.
