Zsoltárok 79
1 Aszáf zsoltára. Oh Isten, pogányok jöttek be örökségedbe, megfertőztették szent templomodat, Jeruzsálemet kőhalommá tették.
Gode! Dia sia: hame dawa: su dunu ilia Dia soge doagala: musa: golili sa: i. Ilia Dia Hadigi Debolo diasu amo wadela: lesili nigima: fili dagoi. Amola ilia da Yelusaleme gugunufinisili, yolesi.
2 Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül, szenteid húsát a föld vadjainak.
Ilia Dia fi dunu ilia bogoi da: i hodo amo sia sioga moma: ne, yolesi. Amola Dia hawa: hamosu dunu ilia bogoi da: i hodo amo sigua ohe fi ilia moma: ne, yolesi.
3 Ontották véröket, mint a vizet Jeruzsálem körül, s nem volt, a ki eltemette volna őket.
Ilia Dia dunu ilia maga: me amo hano agoane soga: digima: ne hamosu, amola maga: me da hano agoane Yelusaleme ganodini aiasi. Amalalu dunu afae da amo bogogia: i dunu uli dogonesisimu hamedafa ba: i.
4 Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt, csúfságul és nevetségül a körültünk lakóknak.
Nini beba: le fifi lai ilia da ninima gadele sia: daha, amola ilia da niniba: le oufesega: sa, amola ninima higale ba: sa.
5 Meddig haragszol Uram, szüntelen? meddig gerjedez féltő szerelmed, mint a tűz?
Hina Gode, Di da ninima mae yolele gebewane ougi dialoma: bela: ? Dia ougi hou amo da lalu agoane mae yolele nenanoma: bela: ?
6 Ontsd ki haragodat a pogányokra, a kik nem ismernek téged, és az országokra, a melyek nem hívják segítségül a te nevedet;
Di da delegili gale, Dia ougi hou amo fifi asi gala Dima hame nodone sia: be amola Dima hame sia: ne gadobe dunu, amo ilima ima.
7 Mert megemésztették Jákóbot, és hajlékát elpusztították.
Bai ilia da Dia fi dunu fane lelegei amola ilia da Dia soge amo wadela: le gugunufinisi dagoi.
8 Ne emlékezzél meg rovásunkra elődeink vétkéről; siess elénk irgalmasságoddal, mert megnyomorodunk nagyon.
Ninia aowalali ilia wadela: i hou hamoi amoga ninima se dabe mae ima. Ninima waha asigima. Ninia dafawane hamoma: beyale dawa: su da fisi dagoi.
9 Segíts meg bennünket, szabadító Istenünk, a te nevednek dicsőségéért; ments meg minket és bocsásd meg vétkeinket a te nevedért.
Gode! Nini fidima, amola nini gaga: ma. Dunu da Dima nodone dawa: ma: ne, ninia wadela: i hou hamoi amo Dia gogolema: ne olofoma.
10 Minek mondanák a pogányok: Hol az ő Istenök? Legyen nyilvánvaló a pogányokon szemeink láttára a te szolgáid kiontott véréért való bosszúállásod.
Abuliba: le fifi asi gala da ninima agoane adole ba: ma: bela: ? “Dilia Gode da habila: ?” Fifi asi gala dunu ilia da Dia hawa: hamosu dunu fane legeiba: le, ninia ba: ma: ne, Dia ilima se dabe ima.
11 Jusson elődbe a foglyok könyörgése; karod hatalmával tartsd meg a halálnak eme fiait;
Se iasu diasu sali dunu ilia gayasu amo nabima! Ilia da se imunusa: fofada: i dagoi. Be Dia gasa bagade hou amoga ilia se iasu diasu logo doasima.
12 És fizess meg szomszédaink keblébe hétszeresen a gyalázatért, a melylyel illettek téged, oh Uram!
Hina Gode! Fifi asi gala eno da Dima bagadewane gadele sia: su. Di ilima fesuale agoane se dabe ima.
13 Mi pedig, a te néped és a te legelőd nyája, hálát adunk néked mindörökké, s nemzedékről-nemzedékre hirdetjük a te dicséretedet!
Amasea, Dia fi dunu, (ninia da dia sibi wa: i fi) da Dima mae yolele fa: no misunu eso huluane amoga nodonanumu.
