< Zsoltárok 78 >

1 Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
Escucha, oh mi pueblo, a mi ley; deja que tus oídos se inclinen a las palabras de mi boca.
2 Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
Abriendo mi boca voy a dar una historia, incluso los dichos oscuros de los viejos tiempos;
3 A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
Que han venido a nuestro oído y a nuestro conocimiento, tal como nos fueron dados por nuestros padres.
4 Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
No los mantendremos en secreto de nuestros hijos; aclararemos a la generación venidera las alabanzas del Señor y su fortaleza, y las grandes obras de asombro que ha hecho.
5 Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
Puso un testigo en Jacob, e hizo una ley en Israel; que él dio a nuestros padres para que pudieran darles conocimiento de ellos a sus hijos;
6 Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;
Para que la generación venidera pueda tener conocimiento de ellos, incluso de los hijos del futuro, que les den a conocer a sus hijos;
7 Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
Para que pongan su esperanza en Dios, y no dejen que las obras de Dios se salgan de sus mentes, sino que guarden sus leyes;
8 Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
y no sean como sus padres, una generación dura e incontrolada; una generación cuyo corazón era duro, cuyo espíritu no era fiel a Dios.
9 Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
Los hijos de Efraín, armados con arcos, volvieron las espaldas en el día de la pelea.
10 Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;
No fueron gobernados por la palabra de Dios, y no quisieron ir en el camino de su ley;
11 Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
Dejaron sus obras fuera de su memoria, y las maravillas que les había hecho ver.
12 Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
Hizo grandes obras delante de sus padres, en la tierra de Egipto, en los campos de Zoán.
13 Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
El mar fue cortado en dos para que pudieran pasar; las aguas se juntaron de lado a lado.
14 Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
Durante el día los guiaba en la nube, y durante toda la noche con una luz de fuego.
15 Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.
Las rocas del desierto fueron quebradas por su poder, y él les dio a beber como de las aguas profundas.
16 Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
Hizo salir arroyos de la peña; y las aguas descender como ríos.
17 Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
Y siguieron pecando contra él aún más, apartándose del Altísimo en el desierto;
18 És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.
Probando a Dios en sus corazones, pidiendo carne por su deseo.
19 És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
Dijeron palabras crueles contra Dios, diciendo: ¿Puede Dios preparar una mesa en el desierto?
20 Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?
Mira, la roca fue cortada por su poder, por lo que el agua salió corriendo, y arroyos desbordantes; ¿él puede darnos pan? ¿es capaz de obtener carne para su gente?
21 Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
Así que estas cosas vinieron a oídos del Señor, y él se enojó; y se encendió un fuego contra Jacob, y vino la ira contra Israel;
22 Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,
Porque no tenían fe en Dios, ni esperanza en su salvación.
23 És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
Y dio órdenes a las nubes en lo alto, y las puertas del cielo estaban abiertas;
24 És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
Y envió como lluvia de maná, y les dio el grano del cielo.
25 Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,
El hombre tomó parte en el alimento de los ángeles; les envió carne en toda su medida.
26 Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
Envió un viento del este del cielo, impulsando el viento del sur con su poder.
27 És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
Envió carne sobre ellos como el polvo, y aves emplumadas como la arena del mar,
28 És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.
Y él dejó que baje a su lugar de descanso, alrededor de sus tiendas.
29 Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
Así que tenían comida y estaban llenos; porque él les dio su deseo;
30 Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
Pero no se apartaron de sus deseos; y mientras la comida todavía estaba en sus bocas,
31 Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
Vino sobre ellos la ira de Dios, y mató a los más robustos, y acabó con los jóvenes de Israel.
32 Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.
Por todo esto siguieron pecando aún más, y no tuvieron fe en sus grandes maravillas.
33 Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
Así que sus días fueron desperdiciados como un aliento, y sus años en problemas.
34 Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
Cuando les mandó la muerte, lo buscaron; entonces se volvían a él buscándolo con cuidado;
35 És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;
Entonces se acordaban que Dios era su Roca, y el Dios Altísimo su salvador.
36 És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
Pero sus labios y lengua le eran falsos;
37 De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;
Y sus corazones no estaban bien con él, y no guardaron su pacto con él.
38 Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
Pero él, lleno de piedad, tiene perdón por el pecado, y no pone fin al hombre: frecuentemente retracta su ira, y no se enoja violentamente.
39 Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.
Así que tuvo en cuenta que ellos eran solo carne; un aliento que se va rápidamente, y no volverá.
40 Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!
¡Con qué frecuencia iban contra él en el desierto. y le daban motivo de aflicción en el desierto!
41 És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
Otra vez pusieron a Dios a prueba, y le dieron dolor al Santo de Israel.
42 Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
No tuvieron en cuenta el trabajo de su mano, ni el día en que los quitó del poder de sus enemigos;
43 Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
cómo hizo sus señales en Egipto, y sus maravillas en el campo de Zoán;
44 És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
De modo que sus ríos se convirtieron en sangre, y no pudieron beber de sus arroyos.
45 Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
Envió diferentes tipos de moscas entre ellos, envenenando su carne; y ranas para su destrucción.
46 Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
El dio el aumento de sus campos a los gusanos, los frutos de su industria a los saltamontes.
47 Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
Envió hielo para la destrucción de sus vides; sus árboles fueron dañados por el frío glacial.
48 Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
Hielo fue llovido sobre su ganado; tormentas eléctricas enviaron destrucción entre las bandadas.
49 Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
Envió sobre ellos el ardor de su ira, su amargo disgusto, y liberó ángeles malvados entre ellos.
50 Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
Dejó que su ira se saliera con la suya; él no retuvo su alma de la muerte, sino que dio su vida a la enfermedad.
51 És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
Él dio a la destrucción a todos los primeros hijos de Egipto; los primeros frutos de su fuerza en las tiendas de Cam;
52 Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.
Pero él tomó a su pueblo como ovejas, y los guió en la tierra desolada como un rebaño.
53 És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
Los llevó a salvo para que no tuvieran miedo; pero sus enemigos estaban cubiertos por el mar.
54 És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
Y él fue su guía a su tierra santa, hasta el monte que su diestra había hecho suyo;
55 És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
Expulsando naciones delante de ellos, marcando la línea de su herencia, y dando a las personas de Israel sus tiendas para un lugar de descanso.
56 De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;
Pero ellos se amargaron contra el Dios Altísimo, lo probaron y no guardaron sus leyes;
57 Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
Sus corazones se volvieron atrás y falsos como sus padres; fueron convertidos a un lado como un arco retorcido.
58 Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
Le enojaron con sus altares paganos; adorando ídolos, lo provocaron a celos.
59 Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
Cuando esto llegó a oídos de Dios, se enojó mucho y abandonó a Israel por completo;
60 És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
Y se fué del lugar santo en Silo, la tienda que había puesto entre los hombres;
61 Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.
Y permitió que sus enemigos capturaran él símbolo de su poder y gloria.
62 És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.
Él entregó a su pueblo a la espada, y se enojó con su pueblo.
63 Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
Sus jóvenes fueron quemados en el fuego; y sus vírgenes no fueron alabadas en la canción de la novia.
64 Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
Sus sacerdotes fueron muertos a espada, y sus viudas no lloraron por ellos.
65 Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;
Entonces el Señor era como el que se despierta del sueño, y como un hombre fuerte que clama por el vino.
66 És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
Sus enemigos fueron rechazados por sus golpes y avergonzados para siempre.
67 Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
Y puso la tienda de José a un lado, y no tomó la tribu de Efraín;
68 Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
Pero él tomó la tribu de Judá para sí, y el monte de Sión, en el cual tuvo placer.
69 És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
E hizo su lugar santo como el alto cielo, como la tierra que él fija para siempre.
70 És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.
Tomó a David para que fuera su siervo, y lo llevó del lugar de las ovejas;
71 A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.
De cuidar las ovejas que daban leche, lo llevó a dar de comer a Jacob su pueblo, y a Israel su heredad.
72 És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.
Y David cuido del pueblo de Dios. Los cuido y dirigió con mano hábil y corazón sincero.

< Zsoltárok 78 >