Zsoltárok 78
1 Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
Maskila nataon’ i Asafa.
2 Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
Hiloa-bava hilaza fanoharana aho; hanonona teny saro-pantarina fony taloha aho.
3 A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
Izay efa rentsika sy fantatsika, ary nambaran’ ny razantsika tamintsika,
4 Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
Dia tsy mba hafenintsika amin’ ny zanany; fa hambarantsika amin’ ny taranaka ho avy ny fiderana an’ i Jehovah sy ny heriny ary ny fahagagana izay efa nataony.
5 Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
Fa nanorina teni-vavolombelona teo amin’ i Jakoba Izy, ary teo amin’ Isiraely no nametrahany lalàna, izay nandidiany ny razantsika, hampahafantariny ny zanany;
6 Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;
Mba hahafantatra izany ny taranaka ho avy ― dia ny zaza mbola hateraka ― ka hitsangana hitory izany amin’ ny zanany kosa,
7 Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
Mba hametraka ny fanantenany amin’ Andriamanitra, ka tsy hanadino ny asany, fa hitandrina ny didiny;
8 Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
Mba tsy ho tahaka ny razany, izay taranaka maditra sy miodina, izy, dia taranaka izay tsy nampiomana ny fony, sady tsy marina tamin’ Andriamanitra ny fanahiny.
9 Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
Ny zanak’ i Efraima, izay nitondra tsipìka hitifirany, dia niamboho tamin’ ny andro fiadiana.
10 Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;
Tsy nitandrina ny fanekena amin’ Andriamanitra izy, ary tsy nety nandeha araka ny lalàny;
11 Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
Nanadino ny asany izy sy ny fahagagana izay nampahitàny azy.
12 Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
Teo anatrehan’ ny razany no nanaovany fahagagana tany amin’ ny tany Egypta, dia tany amin’ ny tany lemak’ i Zoana.
13 Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
Nampisaraka ny ranomasina Izy ka nitondra azy nita, dia nampijanona ny rano ho toy ny antontan-javatra.
14 Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
Ary ny rahona no nitondrany azy raha antoandro, sy afo mahazava nony alina.
15 Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.
Namaky vatolampy tany an-efitra Izy, ka nampisotro azy nanaram-po tahaka ny amin’ ny rano lalina.
16 Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
Ary nampivoaka rano mandriaka avy tamin’ ny harambato Izy ka nampirotsaka rano ho tahaka ny ony.
17 Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
Kanjo mbola nandroso nanota taminy ihany izy ireo, ka nampahatezitra ny Avo Indrindra tany an-efitra.
18 És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.
Dia naka fanahy an’ Andriamanitra tam-pony izy, tamin’ ny nilàny hanina araka ny nahaliana azy.
19 És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
Dia niteny nanohitra an’ Andriamanitra izy ka nanao hoe: mahavelatra latabatra atỳ an-efitra va Andriamanitra?
20 Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?
Indro, namely ny vatolampy Izy, dia nigororoana ny rano ka nandriaka; mahay manome mofo koa va Izy? Mahatonga hena ho an’ ny olony va Izy?
21 Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
Koa nony ren’ i Jehovah izany, dia tezitra Izy; ary nisy afo nirehitra tamin’ i Jakoba, sady nisy fahatezerana namely ny Isiraely,
22 Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,
Satria tsy nino an’ Andriamanitra izy ireo ka tsy natoky ny famonjeny.
23 És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
Kanefa nandidy ny rahona tany ambony Izy, ary ny varavaran’ ny lanitra no novohàny,
24 És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
Dia nandatsaka mana teny aminy hohaniny Izy, ary varin’ ny lanitra no nomeny azy.
25 Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,
Ny fihinan’ ny mahery no nohanin’ ny olona; nanaterany hanina hahavoky azy izy.
26 Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
Nampandeha ny rivotra avy any atsinanana teny amin’ ny lanitra Izy ary ny heriny no nitondrany ny rivotra avy any atsimo.
27 És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
Dia nampilatsahany hena betsaka hoatra ny vovoka izy sy voro-manidina hoatra ny fasiky ny ranomasina,
28 És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.
Ka nalatsany teny afovoan’ ny tobiny, manodidina ny fitoerany.
29 Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
Dia nihinana izy ireo ka voky tsara, ary izay nilainy dia nomeny azy.
30 Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
Nefa tsy niala tamin’ ny filàny izy, ary mbola teo am-bavany ihany ny haniny;
31 Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
Dia nirehitra taminy ny fahatezeran’ Andriamanitra, ka nahafatesany ny tremalahy teo aminy, ary naripany ny zatovolahin’ ny Isiraely.
32 Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.
Fa na dia izany rehetra izany aza, dia mbola nanota ihany izy ireo ka tsy nino ny fahagagana nataony.
33 Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
Dia nampahalevona ny androny toy ny fofonaina Izy, ary ny taonany tamin’ ny fampitahorana.
34 Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
Raha novonoiny izy ireo, dia nitady hahalala an’ Andriamanitra izy, ary niverina nikatsaka Azy.
35 És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;
Dia nahatsiaro izy fa Andriamanitra no Vatolampiny, ary Andriamanitra Avo Indrindra no Mpanavotra azy.
36 És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
Kanefa nanao vava malefaka taminy ireo, ary ny lelany no nandaingàny taminy.
37 De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;
Ary ny fony tsy niorina taminy; eny tsy nitana ny fanekeny izy.
38 Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
Nefa Andriamanitra kosa be famindram-po, dia mamela heloka ka tsy mandringana; eny nahatsindry fo tokoa Izy, ka tsy nofohaziny avokoa ny fahavinirany,
39 Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.
Fa nahatsiaro Izy fa nofo ihany ireo, dia rivotra izay mandalo ka tsy miverina intsony.
40 Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!
Impiry akory izy ireo no efa niodina taminy tany an-efitra, ka nampalahelo Azy tany amin’ ny tany foana!
41 És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
Naka fanahy an’ Andriamanitra mandrakariva izy, ka nampalahelo ny Iray Masin’ ny Isiraely.
42 Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
Tsy mba nahatsiaro ny tànany izy, dia ny andro izay nanavotany azy tamin’ ny fahavalo,
43 Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
Izay nanaovany famantarana tany Egypta, sy fahagagana tany an-tany lemak’ i Zoana:
44 És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
Nampody ny oniny ho rà Izy, ary ny reniranony tsy azony nisotroana.
45 Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
Nandefa lalitra betsaka hamely azy Izy, ka nandany azy ireny, ary sahona, ka nanimba azy ireny.
46 Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
Dia nanome ny vokatry ny taniny ho an’ ny sompanga Izy, ary ny sasany ho an’ ny valala.
47 Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
Namono ny voalobony tamin’ ny havandra Izy, ary ny aviaviny tamin’ ny havandra vaventy.
48 Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
Dia nanolotra ny biby fiompiny ho an’ ny havandra Izy, ary ny omby aman’ ondriny ho an’ ny varatra.
49 Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
Nandatsaka ny fahatezerany mirehitra taminy Izy: eny, fahavinirana sy fahatezerana ary fampahoriana, dia anjely andiany mitondra loza.
50 Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
Namboatra lalana ho an’ ny fahatezerany Izy, ary tsy niaro ny fanahin’ ireo tamin’ ny fahafatesana, fa nanolotra ny ainy ho lanin’ ny areti-mandringana;
51 És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
Ary namely ny lahimatoa rehetra tany Egypta Izy, dia ny voalohan’ ainy tany an-dain’ i Hama;
52 Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.
Fa namindra toerana ny olony toy ny ondry Izy, ary nitondra azy tany an-efitra toy ny ondry andiany.
53 És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
Nentiny soa aman-tsara izy ireo ka tsy mba natahotra; fa ny fahavalony kosa voasaron’ ny ranomasina.
54 És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
Ary nitondra azy ho any amin’ ny tany misy ny fitoerany masìna Izy, dia ny tendrombohitra izay azon’ ny tànany ankavanana.
55 És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
Ary nandroaka ny jentilisa teo anoloany Izy, ka nanome ny tanin’ ireny ho lova nozaraina tamin’ ny famolaina, dia nampitoetra ny firenen’ Isiraely tao an-dainy.
56 De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;
Nefa naka fanahy an’ Andriamanitra Avo Indrindra izy ka niodina taminy, ary ny teni-vavolombelony tsy notandremany.
57 Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
Ary nihemotra izy ka nivadika tahaka ny razany. Dia nania tahaka ny tsipìka manjiona.
58 Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
Ary nampahatezitra Azy tamin’ ny fitoerana avony izy, sady nahasaro-piaro Azy tamin’ ny sarin-javatra voasokitra.
59 Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
Ary nandre izany Andriamanitra, dia tezitra Izy ka nolaviny mihitsy ny Isiraely,
60 És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
Sady nahafoy ny tabernakeliny tao Silo Izy, dia ny lay izay naoriny teo amin’ ny olona;
61 Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.
Dia natolony ho babo ny heriny ary ny voninahiny ho eo an-tànan’ ny fahavalo.
62 És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.
Dia nanolotra ny olony ho an’ ny sabatra Izy; ary tezitra Indrindra tamin’ ny lovany Izy.
63 Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
Ny zatovolahiny dia lanin’ ny afo; ary ny zatovovaviny tsy mba nanaovana hiram-panambadiana.
64 Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
Ny mpisorony lavon-tsabatra, nefa ny mpitondratenan’ ireo tsy nisaona.
65 Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;
Dia nifoha ny Tompo tahaka ny anankiray avy natory, tahaka ny lehilahy mahery izay miantsoantso azon’ ny divay.
66 És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
Dia namely ny fahavalony hiamboho Izy ka nahafa-baraka azy mandrakizay.
67 Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
Dia nanary ny lain’ i Josefa Izy, ary ny firenen’ i Efraima tsy nofidiny.
68 Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
Fa nifidy ny firenen’ i Joda kosa Izy, dia ny tendrombohitra Ziona izay tiany.
69 És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
Dia nanao ny fitoerany masìna ho tahaka ny havoana Izy, tahaka ny tany izay naoriny ho mandrakizay.
70 És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.
Dia nifidy an’ i Davida mpanompony ka naka azy avy tany am-balan’ ondry;
71 A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.
Tany amin’ ny fiandrasany ny ondry ampianahana no nakàny azy, mba hiandry an’ i Jakoba olony sy Isiraely lovany;
72 És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.
Dia niandry ireo araka ny hitsin’ ny fony izy, ka nitondra azy araka ny fahaizan’ ny tànany.
