Zsoltárok 78
1 Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
アサフの教訓のうた わが民よわが教訓をきき、わが口のことばになんぢらの耳をかたぶけよ
2 Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
われ口をひらきて譬喩をまうけ いにしへの玄幽なる語をかたりいでん
3 A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
是われらが曩にききしところ知しところ又われらが列祖のかたりつたへし所なり
4 Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
われら之をその子孫にかくさずヱホバのもろもろの頌美と能力とそのなしたまへる奇しき事跡とをきたらんとする世につげん
5 Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
そはヱホバ證詞をヤコブのうちにたて律法をイスラエルのうちに定めてその子孫にしらすべきことをわれらの列祖におほせたまひたればなり
6 Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;
これ來らんとする代のちに生るる子孫がこれを知みづから起りてそのまた子孫につたへ
7 Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
かれらをして神によりたのみ神のみわざを忘れずその誡命をまもらしめん爲なり
8 Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
またその列祖のごとく頑固にしてそむくものの類となり そのこころ修まらず そのたましひ神に忠ならざる類とならざらん爲なり
9 Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
エフライムのこらは武具ととのへ弓をたづさへしに戦ひの日にうしろをそむけたり
10 Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;
かれら神のちかひをまもらず そのおきてを履ことをいなみ
11 Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
ヱホバのなしたまへることとかれらに示したまへる奇しき事跡とをわすれたり
12 Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
神はエジプトの國にてゾアンの野にて妙なる事をかれらの列祖のまへになしたまへり
13 Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
すなはち海をさきてかれらを過ぎしめ水をつみて堆かくしたまへり
14 Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
ひるは雲をもてかれらをみちびき夜はよもすがら火の光をもてこれを導きたまへり
15 Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.
神はあれのにて磐をさき大なる淵より汲がごとくにかれらに飮しめ
16 Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
また磐より流をひきて河のごとくに水をながれしめたまへり
17 Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
然るにかれら尚たえまなく罪ををかして神にさからひ荒野にて至上者にそむき
18 És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.
またおのが慾のために食をもとめてその心のうちに神をこころみたり
19 És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
然のみならずかれらは神にさからひていへり 神は荒野にて筵をまうけたまふを得んや
20 Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?
みよ神いはを撃たまへば水ほどばしりいで流あぶれたり 糧をもあたへたまふを得んや神はその民のために肉をそなへたまはんやと
21 Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
この故にヱホバこれを聞ていきどほりたまひき 火はヤコブにむかひてもえあがり怒はイスラエルにむかひて立騰れり
22 Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,
こはかれら神を信ぜずその救にたのまざりし故なり
23 És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
されどなほ神はうへなる雲に命じて天の戸をひらき
24 És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
25 Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,
人みな勇士の糧をくらへり 神はかれらに食物をおくりて飽足らしめたまふ
26 Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
神は天に東風をふかせ大能もて南の風をみちびきたまへり
27 És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
神はかれらのうへに塵のごとく肉をふらせ海の沙のごとく翼ある鳥をふらせて
28 És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.
その營のなかその住所のまはりに落したまへり
29 Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
斯てかれらは食ひて飽たりぬ神はこれにその欲みしものを與へたまへり
30 Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
かれらが未だその慾をはなれず食物のなほ口のうちにあるほどに
31 Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
神のいかり既かれらに對ひてたちのぼり彼等のうちにて最もこえたる者をころしイスラエルのわかき男をうちたふしたまへり
32 Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.
これらの事ありしかど彼等はなほ罪ををかしてその奇しきみわざを信ぜざりしかば
33 Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
神はかれらの日を空しくすぐさせ その年をおそれつつ過させたまへり
34 Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
彼等のうへにマナをふらせて食はしめ天の穀物をあたへたまへり 神かれらを殺したまへる時かれら神をたづね歸りきたりて懇ろに神をもとめたり
35 És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;
かくて神はおのれの磐いとたかき神はおのれの贖主なることをおもひいでたり
36 És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
然はあれど彼等はただその口をもて神にへつらひその舌をもて神にいつはりをいひたりしのみ
37 De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;
そはかれらのこころは神にむかひて堅からず その契約をまもるに忠信ならざりき
38 Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
されど神はあはれみに充たまへばかれらの不義をゆるして亡したまはず屡ばそのみいかりを轉してことごとくは忿恚をふりおこし給はざりき
39 Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.
又かれがただ肉にして過去ばふたたび歸りこぬ風なるをおもひいで給へり
40 Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!
かれらは野にて神にそむき荒野にて神をうれへしめしこと幾次ぞや
41 És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
かれらかへすがへす神をこころみイスラエルの聖者をはづかしめたり
42 Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
かれらは神の手をも敵より贖ひたまひし日をもおもひいでざりき
43 Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
神はそのもろもろの豫兆をエジプトにあらはしその奇しき事をゾアンの野にあらはし
44 És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
かれらの河を血にかはらせてその流を飮あたはざらしめ
45 Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
また蝿の群をおくりてかれらをくはしめ蛙をおくりてかれらを亡させたまへり
46 Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
神はかれらの田産を蟊賊にわたし かれらの勤労を蝗にあたへたまへり
47 Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
神は雹をもてかれらの葡萄の樹をからし霜をもてかれらの桑の樹をからし
48 Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
その家畜をへうにわたしその群をもゆる閃電にわたし
49 Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
かれらの上にはげしき怒といきどほりと怨恨となやみと禍害のつかひの群とをなげいだし給へり
50 Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
神はその怒をもらす道をまうけ かれらのたましひを死よりまぬかれしめず そのいのちを疫病にわたし
51 És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
エジプトにてすべての初子をうちハムの幕屋にてかれらの力の始をうちたまへり
52 Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.
されどおのれの民を羊のごとくに引いだし かれらを曠野にてけだものの群のごとくにみちびき
53 És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
かれらをともなひておそれなく安けからしめ給へり されど海はかれらの仇をおほへり
54 És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
神はその聖所のさかひ その右の手にて購たまへるこの山に彼らを携へたまへり
55 És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
又かれらの前にてもろもろの國人をおもひいだし準縄をもちゐ その地をわかちて嗣業となし イスラエルの族をかれらの幕屋にすまはせたまへり
56 De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;
然はあれど彼等はいとたかき神をこころみ之にそむきてそのもろもろの證詞をまもらず
57 Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
叛きしりぞきてその列祖の如く眞實をうしなひ くるへる弓のごとくひるがへりて逸ゆけり
58 Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
高處をまうけて神のいきどほりをひき刻める像にて神の嫉妬をおこしたり
59 Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
神ききたまひて甚だしくいかり大にイスラエルを憎みたまひしかば
60 És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
人々の間におきたまひし幕屋なるシロのあげばりを棄さり
61 Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.
その力をとりことならしめ その榮光を敵の手にわたし
62 És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.
その民を劍にあたへ その嗣業にむかひて甚だしく怒りたまへり
63 Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
火はかれらのわかき男をやきつくし かれらの處女はその婚姻の歌によりて譽らるることなく
64 Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
かれらの祭司はつるぎにて仆れ かれらの寡婦は喪のなげきだにせざりき
65 Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;
斯るときに主はねぶりし者のさめしごとく勇士の洒によりてさけぶがごとく目さめたまひて
66 És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
その敵をうちしりぞけ とこしへの辱をかれらに負せたまへり
67 Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
またヨセフの幕屋をいなみエフライムの族をえらばず
68 Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
ユダの族そのいつくしみたまふシオンの山をえらびたまへり
69 És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
その聖所を山のごとく永遠にさだめたまへる地のごとくに立たまへり
70 És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.
またその僕ダビデをえらびて羊の牢のなかよりとり
71 A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.
乳をあたふる牝羊にしたがひゆく勤のうちより携へきたりてその民ヤコブその嗣業イスラエルを牧はせたまへり
72 És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.
斯てダビデはそのこころの完全にしたがひてかれらを牧ひ その手のたくみをもて之をみちびけり
