Zsoltárok 78
1 Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
Popolo mio, porgi l'orecchio al mio insegnamento, ascolta le parole della mia bocca. Maskil. Di Asaf.
2 Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
Aprirò la mia bocca in parabole, rievocherò gli arcani dei tempi antichi.
3 A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
Ciò che abbiamo udito e conosciuto e i nostri padri ci hanno raccontato,
4 Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
non lo terremo nascosto ai loro figli; diremo alla generazione futura le lodi del Signore, la sua potenza e le meraviglie che egli ha compiuto.
5 Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
Ha stabilito una testimonianza in Giacobbe, ha posto una legge in Israele: ha comandato ai nostri padri di farle conoscere ai loro figli,
6 Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;
perché le sappia la generazione futura, i figli che nasceranno. Anch'essi sorgeranno a raccontarlo ai loro figli
7 Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
perché ripongano in Dio la loro fiducia e non dimentichino le opere di Dio, ma osservino i suoi comandi.
8 Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
Non siano come i loro padri, generazione ribelle e ostinata, generazione dal cuore incostante e dallo spirito infedele a Dio.
9 Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
I figli di Efraim, valenti tiratori d'arco, voltarono le spalle nel giorno della lotta.
10 Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;
Non osservarono l'alleanza di Dio, rifiutando di seguire la sua legge.
11 Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
Dimenticarono le sue opere, le meraviglie che aveva loro mostrato.
12 Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
Aveva fatto prodigi davanti ai loro padri, nel paese d'Egitto, nei campi di Tanis.
13 Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
Divise il mare e li fece passare e fermò le acque come un argine.
14 Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
Li guidò con una nube di giorno e tutta la notte con un bagliore di fuoco.
15 Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.
Spaccò le rocce nel deserto e diede loro da bere come dal grande abisso.
16 Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
Fece sgorgare ruscelli dalla rupe e scorrere l'acqua a torrenti.
17 Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
Eppure continuarono a peccare contro di lui, a ribellarsi all'Altissimo nel deserto.
18 És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.
Nel loro cuore tentarono Dio, chiedendo cibo per le loro brame;
19 És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
mormorarono contro Dio dicendo: «Potrà forse Dio preparare una mensa nel deserto?».
20 Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?
Ecco, egli percosse la rupe e ne scaturì acqua, e strariparono torrenti. «Potrà forse dare anche pane o preparare carne al suo popolo?».
21 Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
All'udirli il Signore ne fu adirato; un fuoco divampò contro Giacobbe e l'ira esplose contro Israele,
22 Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,
perché non ebbero fede in Dio né speranza nella sua salvezza.
23 És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
Comandò alle nubi dall'alto e aprì le porte del cielo;
24 És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
fece piovere su di essi la manna per cibo e diede loro pane del cielo:
25 Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,
l'uomo mangiò il pane degli angeli, diede loro cibo in abbondanza.
26 Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
Scatenò nel cielo il vento d'oriente, fece spirare l'australe con potenza;
27 És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
su di essi fece piovere la carne come polvere e gli uccelli come sabbia del mare;
28 És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.
caddero in mezzo ai loro accampamenti, tutto intorno alle loro tende.
29 Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
Mangiarono e furono ben sazi, li soddisfece nel loro desiderio.
30 Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
La loro avidità non era ancora saziata, avevano ancora il cibo in bocca,
31 Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
quando l'ira di Dio si alzò contro di essi, facendo strage dei più vigorosi e abbattendo i migliori d'Israele.
32 Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.
Con tutto questo continuarono a peccare e non credettero ai suoi prodigi.
33 Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
Allora dissipò come un soffio i loro giorni e i loro anni con strage repentina.
34 Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
Quando li faceva perire, lo cercavano, ritornavano e ancora si volgevano a Dio;
35 És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;
ricordavano che Dio è loro rupe, e Dio, l'Altissimo, il loro salvatore;
36 És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
lo lusingavano con la bocca e gli mentivano con la lingua;
37 De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;
il loro cuore non era sincero con lui e non erano fedeli alla sua alleanza.
38 Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
Ed egli, pietoso, perdonava la colpa, li perdonava invece di distruggerli. Molte volte placò la sua ira e trattenne il suo furore,
39 Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.
ricordando che essi sono carne, un soffio che va e non ritorna.
40 Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!
Quante volte si ribellarono a lui nel deserto, lo contristarono in quelle solitudini!
41 És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
Sempre di nuovo tentavano Dio, esasperavano il Santo di Israele.
42 Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
Non si ricordavano più della sua mano, del giorno che li aveva liberati dall'oppressore,
43 Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
quando operò in Egitto i suoi prodigi, i suoi portenti nei campi di Tanis.
44 És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
Egli mutò in sangue i loro fiumi e i loro ruscelli, perché non bevessero.
45 Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
Mandò tafàni a divorarli e rane a molestarli.
46 Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
Diede ai bruchi il loro raccolto, alle locuste la loro fatica.
47 Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
Distrusse con la grandine le loro vigne, i loro sicomori con la brina.
48 Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
Consegnò alla grandine il loro bestiame, ai fulmini i loro greggi.
49 Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
Scatenò contro di essi la sua ira ardente, la collera, lo sdegno, la tribolazione, e inviò messaggeri di sventure.
50 Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
Diede sfogo alla sua ira: non li risparmiò dalla morte e diede in preda alla peste la loro vita.
51 És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
Colpì ogni primogenito in Egitto, nelle tende di Cam la primizia del loro vigore.
52 Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.
Fece partire come gregge il suo popolo e li guidò come branchi nel deserto.
53 És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
Li condusse sicuri e senza paura e i loro nemici li sommerse il mare.
54 És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
Li fece salire al suo luogo santo, al monte conquistato dalla sua destra.
55 És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
Scacciò davanti a loro i popoli e sulla loro eredità gettò la sorte, facendo dimorare nelle loro tende le tribù di Israele.
56 De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;
Ma ancora lo tentarono, si ribellarono a Dio, l'Altissimo, non obbedirono ai suoi comandi.
57 Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
Sviati, lo tradirono come i loro padri, fallirono come un arco allentato.
58 Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
Lo provocarono con le loro alture e con i loro idoli lo resero geloso.
59 Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
Dio, all'udire, ne fu irritato e respinse duramente Israele.
60 És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
Abbandonò la dimora di Silo, la tenda che abitava tra gli uomini.
61 Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.
Consegnò in schiavitù la sua forza, la sua gloria in potere del nemico.
62 És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.
Diede il suo popolo in preda alla spada e contro la sua eredità si accese d'ira.
63 Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
Il fuoco divorò il fiore dei suoi giovani, le sue vergini non ebbero canti nuziali.
64 Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
I suoi sacerdoti caddero di spada e le loro vedove non fecero lamento.
65 Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;
Ma poi il Signore si destò come da un sonno, come un prode assopito dal vino.
66 És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
Colpì alle spalle i suoi nemici, inflisse loro una vergogna eterna.
67 Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
Ripudiò le tende di Giuseppe, non scelse la tribù di Efraim;
68 Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
ma elesse la tribù di Giuda, il monte Sion che egli ama.
69 És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
Costruì il suo tempio alto come il cielo e come la terra stabile per sempre.
70 És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.
Egli scelse Davide suo servo e lo trasse dagli ovili delle pecore.
71 A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.
Lo chiamò dal seguito delle pecore madri per pascere Giacobbe suo popolo, la sua eredità Israele.
72 És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.
Fu per loro pastore dal cuore integro e li guidò con mano sapiente.
