Zsoltárok 78
1 Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
Ein Lehrgedicht von Asaph. Gib acht, mein Volk, auf meine Belehrung,
2 Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
Ich will auftun meinen Mund zur Rede in Sprüchen, will Rätsel verkünden von der Vorzeit her.
3 A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
Was wir gehört und erfahren und unsere Väter uns erzählt haben,
4 Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
das wollen wir ihren Kindern nicht verschweigen, sondern dem künftgen Geschlecht verkünden die Ruhmestaten des HERRN und seine Stärke und die Wunder, die er getan hat.
5 Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
Denn er hat ein Zeugnis aufgerichtet in Jakob und festgestellt in Israel ein Gesetz, von dem er unsern Vätern gebot, es ihren Kindern kundzutun,
6 Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;
auf daß die Nachwelt Kenntnis davon erhielte: die Kinder, die geboren würden, sollten aufstehn und ihren Kindern davon erzählen,
7 Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
daß sie auf Gott ihr Vertrauen setzten und die Taten Gottes nicht vergäßen und seine Gebote befolgten,
8 Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
daß sie nicht wie ihre Väter würden, ein trotziges und widerspenstiges Geschlecht, ein Geschlecht mit wankelmütigem Herzen, dessen Geist sich nicht zuverlässig zu Gott hielt.
9 Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
Ephraims Söhne, bogengerüstete Schützen, haben den Rücken gewandt am Tage des Kampfes.
10 Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;
Sie hielten den gottgestifteten Bund nicht und wollten nicht wandeln in seinem Gesetz;
11 Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
nein, sie vergaßen seine Taten und seine Wunder, die er sie hatte sehen lassen.
12 Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
Vor ihren Vätern hatte er Wunder getan im Lande Ägypten, im Gefilde von Zoan.
13 Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
Er spaltete das Meer und ließ sie hindurchziehn und türmte die Wasser auf wie einen Wall;
14 Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
er leitete sie bei Tag durch die Wolke und während der ganzen Nacht durch Feuerschein;
15 Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.
er spaltete Felsen in der Wüste und tränkte sie reichlich wie mit Fluten;
16 Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
Bäche ließ er aus dem Felsen hervorgehn und Wasser gleich Strömen niederfließen.
17 Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
Dennoch fuhren sie fort, gegen ihn zu sündigen, und widerstrebten dem Höchsten in der Wüste;
18 És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.
ja, sie versuchten Gott in ihren Herzen, indem sie Speise verlangten für ihr Gelüst,
19 És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
und redeten gegen Gott mit den Worten: »Kann Gott wohl einen Tisch in der Wüste uns decken?
20 Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?
Wohl hat er den Felsen geschlagen, daß Wasser flossen heraus und Bäche sich ergossen; doch wird er auch vermögen Brot zu geben oder Fleisch seinem Volke zu schaffen?«
21 Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
Drum, als der HERR das hörte, ergrimmte er: Feuer entbrannte gegen Jakob, und Zorn stieg auf gegen Israel,
22 Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,
weil sie an Gott nicht glaubten und auf seine Hilfe nicht vertrauten.
23 És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
Und doch gebot er den Wolken droben und tat die Türen des Himmels auf,
24 És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
ließ Manna auf sie regnen zum Essen und gab ihnen himmlisches Brotkorn:
25 Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,
Engelspeise aßen sie allesamt, Reisekost sandte er ihnen zur Sättigung.
26 Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
Hinfahren ließ er den Ostwind am Himmel und führte durch seine Kraft den Südwind herbei;
27 És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
Fleisch ließ er auf sie regnen wie Staub und beschwingte Vögel wie Meeressand;
28 És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.
mitten in ihr Lager ließ er sie fallen, rings um ihre Wohnungen her.
29 Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
Da aßen sie und wurden reichlich satt, und was sie gewünscht, gewährte er ihnen.
30 Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
Noch hatten sie ihres Gelüsts sich nicht entschlagen, noch hatten sie ihre Speise in ihrem Munde,
31 Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
da stieg der Ingrimm Gottes gegen sie auf und erwürgte die kräftigen Männer unter ihnen und streckte Israels junge Mannschaft zu Boden.
32 Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.
Trotz alledem sündigten sie weiter und glaubten nicht an seine Wunder.
33 Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
Drum ließ er ihre Tage vergehn wie einen Hauch und ihre Jahre in angstvoller Hast.
34 Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
Wenn er sie sterben ließ, dann fragten sie nach ihm und kehrten um und suchten Gott eifrig
35 És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;
und dachten daran, daß Gott ihr Fels sei und Gott, der Höchste, ihr Erlöser.
36 És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
Doch sie heuchelten ihm mit ihrem Munde und belogen ihn mit ihrer Zunge;
37 De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;
denn ihr Herz hing nicht fest an ihm, und sie hielten nicht treu an seinem Bunde.
38 Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
Doch er war barmherzig, vergab die Schuld und vertilgte sie nicht, nein, immer wieder hielt er seinen Zorn zurück und ließ nicht seinen ganzen Grimm erwachen;
39 Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.
denn er dachte daran, daß Fleisch sie waren, ein Windhauch, der hinfährt und nicht wiederkehrt.
40 Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!
Wie oft widerstrebten sie ihm in der Wüste, kränkten sie ihn in der Öde!
41 És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
Und immer aufs neue versuchten sie Gott und betrübten den Heiligen Israels.
42 Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
Sie dachten nicht mehr an seine starke Hand, an den Tag, wo er sie vom Bedränger erlöste,
43 Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
als er seine Zeichen in Ägypten tat, seine Wunder im Gefilde von Zoan.
44 És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
Er verwandelte dort in Blut ihre Ströme, so daß man ihr fließendes Wasser nicht trinken konnte;
45 Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
er sandte unter sie Ungeziefer, das sie fraß, und Frösche, die ihnen Verderben brachten;
46 Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
er gab ihre Ernte den Freßgrillen preis und die Frucht ihrer Arbeit den Heuschrecken;
47 Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
er zerschlug ihre Reben mit Hagel, ihre Maulbeerfeigenbäume mit Schloßen;
48 Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
er gab ihr Vieh dem Hagel preis und ihren Besitz den Blitzen;
49 Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
er sandte gegen sie seines Zornes Glut, Wut und Grimm und Drangsal: eine Schar von Unglücksengeln;
50 Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
er ließ seinem Ingrimm freien Lauf, entzog ihre Seele nicht dem Tode, überließ vielmehr ihr Leben der Pest;
51 És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
er ließ alle Erstgeburt in Ägypten sterben, der Manneskraft Erstlinge in den Zelten Hams.
52 Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.
Dann ließ er sein Volk ausziehn wie Schafe und leitete sie in der Wüste wie eine Herde
53 És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
und führte sie sicher, so daß sie nicht bangten; ihre Feinde aber bedeckte das Meer.
54 És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
So brachte er sie nach seinem heiligen Gebiet, in das Bergland, das er mit seiner Rechten erworben,
55 És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
und vertrieb vor ihnen her die Völker, verloste ihr Gebiet als erblichen Besitz und ließ in ihren Zelten die Stämme Israels wohnen.
56 De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;
Doch sie versuchten und reizten Gott, den Höchsten, und hielten sich nicht an seine Gebote,
57 Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
sondern fielen ab und handelten treulos, ihren Vätern gleich; sie versagten wie ein trüglicher Bogen
58 Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
und erbitterten ihn durch ihren Höhendienst und reizten ihn zum Eifer durch ihre Götzenbilder.
59 Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
Als Gott es vernahm, ergrimmte er und verwarf Israel ganz und gar:
60 És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
er gab seine Wohnung in Silo auf, das Zelt, das er aufgeschlagen unter den Menschen;
61 Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.
er ließ seine Macht in Gefangenschaft fallen und seine Zier in die Hand des Feindes;
62 És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.
er gab sein Volk dem Schwerte preis und war entrüstet über sein Erbteil;
63 Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
seine jungen Männer fraß das Feuer, und seine Jungfraun blieben ohne Brautlied;
64 Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
seine Priester fielen durchs Schwert, und seine Witwen konnten keine Totenklage halten.
65 Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;
Da erwachte der Allherr wie ein Schlafender, wie ein vom Wein übermannter Kriegsheld;
66 És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
er schlug seine Feinde von hinten und gab sie ewiger Schande preis.
67 Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
Auch verwarf er das Zelt Josephs und erwählte nicht den Stamm Ephraim,
68 Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
sondern erwählte den Stamm Juda, den Berg Zion, den er liebgewonnen;
69 És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
und er baute den ragenden Bergen gleich sein Heiligtum, fest wie die Erde, die er auf ewig gegründet.
70 És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.
Dann erwählte er David, seinen Knecht, den er wegnahm von den Hürden des Kleinviehs;
71 A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.
von den Mutterschafen holte er ihn, daß er Jakob weide, sein Volk, und Israel, seinen Erbbesitz.
72 És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.
Der weidete sie mit redlichem Herzen und leitete sie mit kundiger Hand.
