Zsoltárok 78
1 Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
Understanding for Asaph. Attend, O my people, to my law: incline your ears to the words of my mouth.
2 Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
I will open my mouth in parables: I will utter propositions from the beginning.
3 A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
How great things have we heard and known, and our fathers have told us.
4 Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
They have not been hidden from their children, in another generation. Declaring the praises of the Lord, and his powers, and his wonders which he hath done.
5 Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
And he set up a testimony in Jacob: and made a law in Israel. How great things he commanded our fathers, that they should make the same known to their children:
6 Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;
That another generation might know them. The children that should be born and should rise up, and declare them to their children.
7 Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
That they may put their hope in God and may not forget the works of God: and may seek his commandments.
8 Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
That they may not become like their fathers, a perverse and exasperating generation. A generation that set not their heart aright: and whose spirit was not faithful to God.
9 Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
The sons of Ephraim who bend and shoot with the bow: they have turned back in the day of battle.
10 Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;
They kept not the covenant of God: and in his law they would not walk.
11 Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
And they forgot his benefits, and his wonders that he had shewn them.
12 Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
Wonderful things did he do in the sight of their fathers, in the land of Egypt, in the field of Tanis.
13 Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
He divided the sea and brought them through: and he made the waters to stand as in a vessel.
14 Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
And he conducted them with a cloud by day: and all the night with a light of fire.
15 Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.
He struck the rock in the wilderness: and gave them to drink, as out of the great deep.
16 Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
He brought forth water out of the rock: and made streams run down as rivers.
17 Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
And they added yet more sin against him: they provoked the most High to wrath in the place without water.
18 És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.
And they tempted God in their hearts, by asking meat for their desires.
19 És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
And they spoke ill of God: they said: Can God furnish a table in the wilderness?
20 Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?
Because he struck the rock, and the waters gushed out, and the streams overflowed. Can he also give bread, or provide a table for his people?
21 Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
Therefore the Lord heard, and was angry: and a fire was kindled against Jacob, and wrath came up against Israel.
22 Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,
Because they believed not in God: and trusted not in his salvation.
23 És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
And he had commanded the clouds from above, and had opened the doors of heaven.
24 És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
And had rained down manna upon them to eat, and had given them the bread of heaven.
25 Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,
Man ate the bread of angels: he sent them provisions in abundance.
26 Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
He removed the south wind from heaven: and by his power brought in the southwest wind.
27 És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
And he rained upon them flesh as dust: and feathered fowls like as the sand of the sea.
28 És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.
And they fell in the midst of their camp, round about their pavilions.
29 Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
So they did eat, and were filled exceedingly, and he gave them their desire:
30 Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
They were not defrauded of that which they craved. As yet their meat was in their mouth:
31 Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
And the wrath of God came upon them. And he slew the fat ones amongst them, and brought down the chosen men of Israel.
32 Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.
In all these things they sinned still: and they believed not for his wondrous works.
33 Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
And their days were consumed in vanity, and their years in haste.
34 Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
When he slew them, then they sought him: and they returned, and came to him early in the morning.
35 És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;
And they remembered that God was their helper: and the most high God their redeemer.
36 És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
And they loved him with their mouth: and with their tongue they lied unto him:
37 De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;
But their heart was not right with him: nor were they counted faithful in his covenant.
38 Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
But he is merciful, and will forgive their sins: and will not destroy them. And many a time did he turn away his anger: and did not kindle all his wrath.
39 Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.
And he remembered that they are flesh: a wind that goeth and returneth not.
40 Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!
How often did they provoke him in the desert: and move him to wrath in the place without water?
41 És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
And they turned back and tempted God: and grieved the holy one of Israel.
42 Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
They remembered not his hand, in the day that he redeemed them from the hand of him that afflicted them:
43 Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
How he wrought his signs in Egypt, and his wonders in the field of Tanis.
44 És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
And he turned their rivers into blood, and their showers that they might, not drink.
45 Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
He sent amongst them divers sores of flies, which devoured them: and frogs which destroyed them.
46 Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
And he gave up their fruits to the blast, and their labours to the locust.
47 Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
And he destroyed their vineyards with hail, and their mulberry trees with hoarfrost.
48 Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
And he gave up their cattle to the hail, and their stock to the fire.
49 Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
And he sent upon them the wrath of his indignation: indignation and wrath and trouble, which he sent by evil angels.
50 Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
He made a way for a path to his anger: he spared not their souls from death, and their cattle he shut up in death.
51 És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
And he killed all the firstborn in the land of Egypt: the firstfruits of all their labour in the tabernacles of Cham.
52 Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.
And he took away his own people as sheep: and guided them in the wilderness like a flock.
53 És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
And he brought them out in hope, and they feared not: band the sea overwhelmed their enemies.
54 És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
And he brought them into the mountain of his sanctuary: the mountain which his right hand had purchased. And he cast out the Gentiles before them: and by lot divided to them their land by a line of distribution.
55 És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
And he made the tribes of Israel to dwell in their tabernacles.
56 De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;
Yet they tempted, and provoked the most high God: and they kept not his testimonies.
57 Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
And they turned away, and kept not the covenant: even like their fathers they were turned aside as a crooked bow.
58 Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
They provoked him to anger on their hills: and moved him to jealousy with their graven things.
59 Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
God heard, and despised them, and he reduced Israel exceedingly as it were to nothing.
60 És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
And he put away the tabernacle of Silo, his tabernacle where he dwelt among men.
61 Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.
And he delivered their strength into captivity: and their beauty into the hands of the enemy.
62 És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.
And he shut up his people under the sword: and he despised his inheritance.
63 Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
Fire consumed their young men: and their maidens were not lamented.
64 Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
Their priests fell by the sword: and their widows did not mourn.
65 Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;
And the Lord was awaked as one out of sleep, and like a mighty man that hath been surfeited with wine.
66 És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
And he smote his enemies on the hinder parts: he put them to an everlasting reproach.
67 Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
And he rejected the tabernacle of Joseph: and chose not the tribe of Ephraim:
68 Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
But he chose the tribe of Juda, mount Sion which he loved.
69 És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
And he built his sanctuary as of unicorns, in the land which he founded for ever.
70 És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.
And he chose his servant David, and took him from the hocks of sheep: he brought him from following the ewes great with young,
71 A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.
To feed Jacob his servant, and Israel his inheritance.
72 És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.
And he fed them in the innocence of his heart: and conducted them by the skillfulness of his hands.
