< Zsoltárok 78 >
1 Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
[A Psalm] of instruction for Asaph. Give heed, O my people, to my law: incline your ear to the words of my mouth.
2 Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
I will open my mouth in parables: I will utter dark sayings [which have been] from the beginning.
3 A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
All which we have heard and known, and our fathers have declared to us.
4 Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
They were not hid from their children to a second generations; [the fathers] declaring the praises of the Lord, and his mighty acts, and his wonders which he wrought.
5 Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
And he raised up a testimony in Jacob, and appointed a law in Israel, which he commanded our fathers, to make it known to their children:
6 Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;
that another generation might know, even the sons which should be born; and they should arise and declare them to their children.
7 Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
That they might set their hope on God, and not forget the works of God, but diligently seek his commandments.
8 Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
That they should not be as their fathers, a perverse and provoking generation; a generation which set not its heart aright, and its spirit was not steadfast with God.
9 Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
The children of Ephraim, bending and shooting [with] the bow, turned [back] in the day of battle.
10 Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;
They kept not the covenant of God, and would not walk in his law.
11 Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
And they forgot his benefits, and his miracles which he [had] showed them;
12 Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
the miracles which he wrought before their fathers, in the land of Egypt, in the plain of Tanes.
13 Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
He clave the sea, and led them through: he made the waters to stand as [in] a bottle.
14 Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
And he guided them with a cloud by day, and all the night with a light of fire.
15 Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.
he clave a rock in the wilderness, and made them drink as in a great deep.
16 Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
And he brought water out of the rock, and caused waters to flow down as rivers.
17 Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
And they sinned yet more against him; they provoked the Most High in the wilderness.
18 És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.
And they tempted God in their hearts, in asking meat for [the desire of] their souls.
19 És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
They spoke also against God, and said, Will God be able to prepare a table in the wilderness?
20 Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?
Forasmuch as he struck the rock, and the waters flowed, and the torrents ran abundantly; will he be able also to give bread, or prepare a table for his people?
21 Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
Therefore the Lord heard, and was provoked: and fire was kindled in Jacob, and wrath went up against Israel.
22 Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,
Because they believed not in God, and trusted not in his salvation.
23 És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
Yet he commanded the clouds from above, and opened the doors of heaven,
24 És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
and rained upon them manna to eat, and gave them the bread of heaven.
25 Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,
Man ate angels' bread; he sent them provision to the full.
26 Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
He removed the south wind from heaven; and by his might he brought in the southwest wind.
27 És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
And he rained upon them flesh like dust, and feathered birds like the sand of the seas.
28 És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.
And they fell into the midst of their camp, round about their tents.
29 Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
So they ate, and were completely filled; and he gave them their desire.
30 Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
They were not disappointed of their desire: [but] when their food was yet in their mouth,
31 Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
then the indignation of God rose up against them, and killed the fattest of them, and overthrew the choice men of Israel.
32 Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.
In the midst of all this they sinned yet more, and believed not his miracles.
33 Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
And their days were consumed in vanity, and their years with anxiety.
34 Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
When he killed them, they sought him: and they returned and called betimes upon God.
35 És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;
And they remembered that God was their helper, and the most high God was their redeemer.
36 És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
Yet they loved him [only] with their mouth, and lied to him with their tongue.
37 De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;
For their heart [was] not right with him, neither were they steadfast in his covenant.
38 Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
But he is compassionate, and will forgive their sins, and will not destroy [them]: yes, he will frequently turn away his wrath, and will not kindle all his anger.
39 Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.
And he remembered that they are flesh; a wind that passes away, and returns not.
40 Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!
How often did they provoke him in the wilderness, [and] anger him in a dry land!
41 És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
Yes, they turned back, and tempted God, and provoked the Holy One of Israel.
42 Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
They remembered not his hand, the day in which he delivered them from the hand of the oppressor.
43 Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
How he had wrought his signs in Egypt, and his wonders in the field of Tanes:
44 És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
and had changed their rivers into blood; and their streams, that they should not drink.
45 Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
He sent against them the dog-fly, and it devoured them; and the frog, and it spoiled them.
46 Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
And he gave their fruit to the canker worm, and their labours to the locust.
47 Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
He killed their vines with hail, and their sycamores with frost.
48 Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
And he gave up their cattle to hail, and their substance to the fire.
49 Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
He sent out against them the fury of his anger, wrath, and indignation, and affliction, a message by evil angels.
50 Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
He made a way for his wrath; he spared not their souls from death, but consigned their cattle to death;
51 És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
and struck every firstborn in the land of Egypt; the first fruits of their labours in the tents of Cham.
52 Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.
And he removed his people like sheep; he led them as a flock in the wilderness.
53 És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
And he guided them with hope, and they feared not: but the sea covered their enemies.
54 És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
And he brought them in to the mountain of his sanctuary, this mountain which his right hand had purchased.
55 És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
And he cast out the nations from before them, and made them to inherit by a line of inheritance, and made the tribes of Israel to dwell in their tents.
56 De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;
Yet they tempted and provoked the most high God, and kept not his testimonies.
57 Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
And they turned back, and broke covenant, even as also their fathers: they became like a crooked bow.
58 Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
And they provoked him with their high places, and moved him to jealousy with their graven images.
59 Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
God heard and lightly regarded [them], and greatly despised Israel.
60 És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
And he rejected the tabernacle of Selom, his tent where he lived amongst men.
61 Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.
And he gave their strength into captivity, and their beauty into the enemy's hand.
62 És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.
And he gave his people to the sword; and disdained his inheritance.
63 Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
Fire devoured their young men; and their virgins mourned not.
64 Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
Their priests fell by the sword; and their widows shall not be wept for.
65 Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;
So the Lord awaked as one out of sleep, [and] as a mighty man who has been heated with wine.
66 És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
And he struck his enemies in the hinder parts: he brought on them a perpetual reproach.
67 Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
And he rejected the tabernacle of Joseph, and chose not the tribe of Ephraim;
68 Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
but chose the tribe of Juda, the mount Sion which he loved.
69 És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
And he built his sanctuary as [the place] of unicorns; he founded it for ever on the earth.
70 És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.
He chose David also his servant, and took him up from the flocks of sheep.
71 A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.
He took him from following the ewes great with young, to be the shepherd of Jacob his servant, and Israel his inheritance.
72 És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.
So he tended them in the innocency of his heart; and guided them by the skilfulness of his hands.