Zsoltárok 78
1 Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
Maskil mar Asaf. Chiknauru itu, yaye un joga, winjuru weche mawuok e dhoga.
2 Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
Abiro yawo dhoga mondo awuo gi ngeche, ee, abiro hulo gik mopondo ma wuoyo kuom gik mane otimore chon gi lala.
3 A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
Gik ma wasewinjo kendo ma wangʼeyo, mane wuonewa onyisowa.
4 Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
Ok wabi pandogi ne nyithindgi; to wabiro hulogi ne tiengʼ mabiro timbe mipako mag Jehova Nyasaye, gi tekone kod gik miwuoro mosetimo.
5 Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
Ne ogolo chike ne joka Jakobo kendo noguro chik e piny Israel, chike mane omiyo kwerewa mondo opuonj nyithindgi,
6 Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;
mondo tiengʼ mabiro ongʼegi, koda ka nyithindo mapok onywol, kendo gin bende ginyis nyithindgi.
7 Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
Eka mondo mi giket genogi kuom Nyasaye kendo kik wigi wil gi gik mosetimo, to mondo girit chikene.
8 Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
Ne ok ginyal chalo gi kweregi; mane tiengʼ ma tokgi tek kendo ma jongʼanyo, ma chunjegi ne ok ochiwore ne Nyasaye kendo ne ok luwe gi adiera.
9 Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
Kata ka jo-Efraim nomanore gi gige lweny, to negiringo lweny.
10 Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;
Ne ok girito singruok mar Nyasaye kendo ne gidagi dak ka giluwo chik Nyasaye.
11 Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
Wigi nowil gi gik mane osetimo, ranyisi mane osenyisogi.
12 Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
Ne otimo honni ka wuonegi neno e gwengʼ mar Zoan, e piny Misri.
13 Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
Ne omiyo nam opogore diere ariyo mi nomiyo gikadho kendo nomiyo pi ochungʼ molingʼ thi ka ohinga.
14 Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
Ne otayogi kod bor polo godiechiengʼ kendo giler moa e mach otieno duto.
15 Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.
Ne otucho lwanda e thim kendo nomiyogi pi mogundho ka nembe;
16 Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
bende nomiyo aore obubni kawuok e lwanda kama obarore mi pi nomol piny mana ka aora.
17 Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
To eka pod negidhi mana nyime ka gitimo richo e nyime ka gingʼanyo e thim ne Nyasaye Man Malo Moloyo.
18 És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.
Ne gitemo Nyasaye ka gingʼeyo, kuom kete mondo omigi chiemo mane gigombo.
19 És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
Ne giwuoyo marach kuom Nyasaye kagiwacho ni, “Nyasaye bende nyalo chano mesa e nyimwa e thim ka?
20 Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?
Kane ogoyo lwanda to pi nothinyore oko kendo aore nochako mol mogundho. To chiemo bende domiwa adier? Ringʼo bende onyalo kelo mi opog ne joge adier?”
21 Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
Kane Jehova Nyasaye owinjo gi ite, iye nowangʼ ahinya, mi mach mare notuk kuom joka Jakobo, kendo mirimbe mager nobiro kuom jo-Israel,
22 Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,
nimar ne ok giyie kuom Nyasaye kata geno kuom resruok mare.
23 És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
To eka pod nogolo chik ne kor polo malo kendo noyawo dhoudi mag polo;
24 És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
ne oolo mana piny ka koth mondo ji ocham, adier, nomiyogi chiemb polo.
25 Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,
Ji nochamo makati mar malaike, kendo nooronegi kit chiemo duto mane ginyalo chamo.
26 Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
Ne ogonyo yamb ugwe moa e polo, kendo nogolo yamb milambo gi tekone.
27 És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
Nolwaro ringʼo piny kuomgi ka buru, adier, winy mafuyo nolwar kuomgi ka kwoyo manie dho nam.
28 És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.
Nomiyo winyogo olwar piny nyaka ei kambi mine gilworo hembegi duto koni gi koni.
29 Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
Negichiemo mi chiemo otamogi tieko, nimar nomiyogi gima ne chunygi gombo.
30 Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
To kane pok gitieko chiembgi mar gombono, chutho, ka chiemo ne pod opongʼo dhogi,
31 Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
mirima mager mar Nyasaye nogore kuomgi, mi nomiyo jogi maroteke otho, kendo nopielo yawuot Israel ma pod tindo piny.
32 Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.
To kata obedo ni magi duto nosetimore, pod negidhi mana nyime gitimo richo; pod ne ok giyie kuome, kata obedo ni ne osetimo ranyisi mathoth e diergi.
33 Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
Omiyo nomiyo ngimagi orumo kaonge ber kendo higni mag-gi nopongʼ gi masiche mabwogo ji.
34 Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
E kinde moro amora mane Nyasaye okumogie, to ne gimanye mine gilokore ka gidware gi siso.
35 És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;
Negiparo ni Nyasaye ema ne en lwanda margi, kendo ni Nyasaye Man Malo Moloyo ema ne en Jawargi.
36 És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
To kata kamano ne gichare achara gi dhogi, ka giwuonde gi lewgi.
37 De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;
Nimar chunygi ne ok omoko kuome, kendo ne ok gilu singruokne kuom adier.
38 Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
To en, kaka en ngʼama kecho ji, noweyonegi kethogi, kendo ne ok otiekogi. Kinde ka kinde nogengʼo mirimbe kendo ne ok otoyo mirimbe duto kuomgi.
39 Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.
Noparo kaka ne gin mana dhano adhana machalo yamo makalo kendo ok chak duogi.
40 Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!
Mano kaka ne gingʼanyone e thim nyadi mangʼeny kendo negimiye chuny lit e piny motwo!
41 És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
Ne gitemo Nyasaye kinde mangʼeny, kendo negimiyo Jal Maler mar Israel osin.
42 Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
Ne ok giparo tekone, kendo ne ok giparo odiechiengʼ mane owarogi e lwet jasigu,
43 Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
odiechiengʼ mane onyiso e lela honni mage e piny Misri kane otimo ranyisino e gwengʼ mar Zoan.
44 És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
Noloko aoregi remo mi koro ne ok ginyal modho pi moa e aoregi.
45 Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
Ne ooro bonyo mag lwangʼni mane omwonyogi, gi ogwende mane oketho pinygi.
46 Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
Ne ochiwo chambgi ne ongogo, chambgi mosechiek ne bonyo.
47 Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
Ne oketho olembegi mag mzabibu gi pe, kod yiendegi mag ngʼowu gi yamo mangʼich.
48 Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
Ne ochiwo jambgi ne pe, kendo nomiyo dhogegi polo ogoyo.
49 Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
Ne oolo kuomgi mirimbe maliet, kokecho kendo iye owangʼ kendo oger; oganda malaike ma jonek.
50 Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
Ne olosone mirimbe yo maluwo, kendo ne ok okechogi e tho, to ne ojwangʼogi, mondo tho otiekgi.
51 És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
Ne onego kach jo-Misri duto, mana olemo mokwongo chiek mag dhano e hembe mag Ham.
52 Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.
To joge to nogolo oko mana ka kweth, kendo notelonegi ka rombe koyoro kodgi thim.
53 És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
Ne otayogi maber omiyo ne gionge gi luoro, to wasikgi to ne nam omwonyo.
54 És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
Kamano e kaka ne okelogi nyaka e tongʼ mar pinje maler, nyaka ne gitundo e piny motimo gode, ma lwete ma korachwich nosekawo.
55 És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
Ne oriembo ogendini e nyimgi kendo nomiyogi lopgi kaka girkeni margi, mi nomiyo dhout Israel odak e miechgi giwegi.
56 De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;
To kata kamano ne gitemo Nyasaye, mine gingʼanyone Nyasaye Man Malo Moloyo; ka gidagi rito chikene.
57 Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
Mana kaka wuonegi ne ok giwinje kendo ne ok gin jo-adiera kendo ne gichalo atungʼ mobam ma ok nyal gen.
58 Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
Ne giwangʼo iye gi kuondegi motingʼore malo, kendo ne gichiewo nyiego mare gi nyisechegi mane giloso.
59 Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
Kane Nyasaye owinjogi, iye nowangʼ ahinya, kendo nokwedo jo-Israel chuth.
60 És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
Ne ojwangʼo Hemb Romo mane ni Shilo, mane en hema mane oguro owuon e dier ji.
61 Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.
Nooro Sandug Muma e twech, mi duongʼne maler nodhi e lwet wasigu.
62 És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.
Nochiwo joge ne ligangla, kendo nokecho ahinya gi girkeni mare.
63 Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
Mach notieko yawuotgi matindo, kendo nyigi ne ok owernegi wende kisera;
64 Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
jodologi ne onegi, kendo mondegi ne ywak otamo.
65 Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;
Eka Ruoth Nyasaye nochiew ka gima oa e nindo, mana kaka ngʼato chiewo, bangʼ madho divai mangʼeny.
66 És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
Ne oriembo wasike gi goch, kendo nomiyo giyudo wichkuot mosiko.
67 Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
Ne odagi hembe mag Josef, bende ne ok oyiero dhood joka Efraim,
68 Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
to dhood joka Juda ema ne oyiero, ee, noyiero mana Got Sayun, mane ohero.
69 És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
Ne ogero kare maler mar lemo, ka gode maboyo, kendo mana ka piny mane oguro nyaka chiengʼ.
70 És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.
Ne oyiero Daudi jatichne, kendo nogole e abich rombe;
71 A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.
nogole e tij rito rombe mokele mondo okwa joge ma nyikwa Jakobo, mondo okwa Israel girkeni mare.
72 És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.
Kuom mano Daudi nokwayogi gi chuny makare kendo notelonegi, gi lwedo mongʼith.
