< Zsoltárok 77 >
1 Az éneklőmesternek, Jedutunnak; Aszáfé, zsoltár. Szavamat Istenhez emelem és kiáltok; szavamat Istenhez emelem, hogy figyelmezzen reám.
Para o músico chefe. Para Jeduthun. Um Salmo por Asaph. Meu grito vai para Deus! De fato, eu clamo a Deus por ajuda, e para que ele me ouvisse.
2 Nyomorúságom idején az Urat keresem; kezem feltartom éjjel szünetlenül; lelkem nem akar vigasztalást bevenni.
No dia do meu problema, eu procurei o Senhor. Minha mão estava estendida durante a noite, e não me cansava. Minha alma se recusou a ser consolada.
3 Istenről emlékezem és sóhajtok; róla gondolkodom, de elepedt az én lelkem. (Szela)
Eu me lembro de Deus, e eu gemo. Eu me queixo, e meu espírito está dominado. (Selah)
4 Szemeimet ébren tartod; hánykolódom, de nem szólhatok.
Você mantém minhas pálpebras abertas. Estou tão perturbado que não posso falar.
5 Elmélkedem a régi napokról, a hajdankor éveiről.
Eu considerei os dias de antigamente, os anos dos tempos antigos.
6 Megemlékezem éjjel az én énekeimről; szívemben elgondolkodom és azt kutatja lelkem:
Lembro-me de minha canção durante a noite. Considero em meu próprio coração; meu espírito inquire diligentemente:
7 Avagy mindörökké elvet-é az Úr? és nem lesz-é többé jóakaró?
“Será que o Senhor nos rejeitará para sempre? Será que ele não será mais favorável?
8 Avagy végképen elfogyott-é az ő kegyelme? vagy megszűnik-é igérete nemzedékről nemzedékre?
Sua bondade amorosa desapareceu para sempre? Sua promessa falha por gerações?
9 Avagy elfelejtkezett-é könyörülni Isten? avagy elzárta-é haragjában az ő irgalmát? (Szela)
Será que Deus esqueceu de ser gracioso? Será que ele, com raiva, reteve sua compaixão”? (Selah)
10 És mondám: Ez az én betegségem, hogy a Fölségesnek jobbja megváltozott.
Then Eu pensei: “Vou apelar para isso: os anos da mão direita do Altíssimo”.
11 Megemlékezem az Úrnak cselekedeteiről, sőt megemlékezem hajdani csodáidról;
Lembrar-me-ei dos atos de Yah; pois vou me lembrar de suas maravilhas de outrora.
12 És elmélkedem minden cselekedetedről, és tetteidről gondolkozom.
Também vou meditar sobre todo o seu trabalho, e considere seus atos.
13 Oh Isten, a te utad szentséges; kicsoda olyan nagy Isten, mint az Isten?
Seu caminho, Deus, está no santuário. Que deus é grande como Deus?
14 Te vagy az Isten, a ki csodát mívelsz; megmutattad a népek között a te hatalmadat.
Você é o Deus que faz maravilhas. Você deu a conhecer sua força entre os povos.
15 Megváltottad népedet karoddal a Jákób és a József fiait. (Szela)
Você resgatou seu povo com seu braço, os filhos de Jacob e José. (Selah)
16 Láttak téged a vizek, oh Isten, láttak téged a vizek és megfélemlének; a mélységek is megrázkódának.
As águas o viram, Deus. As águas o viram, e eles escreveram. As profundidades também são convulsionadas.
17 A felhők vizet ömlesztének; megzendülének a fellegek, és a te nyílaid széllyel futkostanak.
As nuvens derramaram água. Os céus ressoavam com trovões. Suas setas também piscaram ao redor.
18 Mennydörgésed zúgott a forgószélben; villámlásaid megvilágosították a mindenséget; megrázkódott és megindult a föld.
A voz de seu trovão estava no redemoinho. Os relâmpagos iluminaram o mundo. A terra tremeu e sacudiu.
19 Utad a tengeren volt és ösvényed a nagy vizeken; és nyomaid nem látszottak meg.
Seu caminho foi através do mar, seus caminhos através das grandes águas. Seus passos não eram conhecidos.
20 Vezetted mint nyájat, a te népedet, Mózesnek és Áronnak kezével.
Você liderou seu povo como um rebanho, pela mão de Moisés e Arão.