Zsoltárok 77

1 Az éneklőmesternek, Jedutunnak; Aszáfé, zsoltár. Szavamat Istenhez emelem és kiáltok; szavamat Istenhez emelem, hogy figyelmezzen reám.

Untuk pemimpin kor. Menurut: Yedutun. Mazmur Asaf. Dengan nyaring aku berseru kepada Allah; dengan nyaring aku berseru, dan Ia mendengar aku.

2 Nyomorúságom idején az Urat keresem; kezem feltartom éjjel szünetlenül; lelkem nem akar vigasztalást bevenni.

Di waktu kesesakan aku berdoa kepada TUHAN; sepanjang malam kuangkat tanganku kepada-Nya tanpa jemu, tetapi hatiku tak mau dihibur.

3 Istenről emlékezem és sóhajtok; róla gondolkodom, de elepedt az én lelkem. (Szela)

Bila aku ingat Allah, aku mengaduh, bila aku merenung, hatiku semakin lesu.

4 Szemeimet ébren tartod; hánykolódom, de nem szólhatok.

TUHAN membuat aku tak bisa tidur di waktu malam, aku gelisah sehingga tak dapat berbicara.

5 Elmélkedem a régi napokról, a hajdankor éveiről.

Kupikirkan hari-hari yang lampau, kuingat-ingat dan kurenungkan tahun-tahun yang silam.

6 Megemlékezem éjjel az én énekeimről; szívemben elgondolkodom és azt kutatja lelkem:

Di waktu malam aku berpikir-pikir, dan bertanya-tanya dalam hati,

7 Avagy mindörökké elvet-é az Úr? és nem lesz-é többé jóakaró?

"Untuk selamanyakah TUHAN menolak dan tidak berkenan lagi?

8 Avagy végképen elfogyott-é az ő kegyelme? vagy megszűnik-é igérete nemzedékről nemzedékre?

Apakah Ia sudah berhenti mengasihi kami? Tidakkah Ia memenuhi janji-Nya lagi?

9 Avagy elfelejtkezett-é könyörülni Isten? avagy elzárta-é haragjában az ő irgalmát? (Szela)

Sudah lupakah Allah untuk mengasihani? Marahkah Ia, sehingga tidak berbelaskasihan lagi?"

10 És mondám: Ez az én betegségem, hogy a Fölségesnek jobbja megváltozott.

Lalu aku berkata, "Inilah yang menyakiti hatiku, bahwa Yang Mahatinggi tidak berkuasa lagi."

11 Megemlékezem az Úrnak cselekedeteiről, sőt megemlékezem hajdani csodáidról;

Aku mau mengingat perbuatan-perbuatan-Mu TUHAN, mengenang keajaiban-keajaiban-Mu di zaman dahulu.

12 És elmélkedem minden cselekedetedről, és tetteidről gondolkozom.

Aku mau merenungkan segala yang Kaulakukan, dan memikirkan karya-karya-Mu yang hebat.

13 Oh Isten, a te utad szentséges; kicsoda olyan nagy Isten, mint az Isten?

Ya Allah, segala perbuatan-Mu suci, siapakah sebesar Allah kami?

14 Te vagy az Isten, a ki csodát mívelsz; megmutattad a népek között a te hatalmadat.

Engkaulah Allah yang melakukan keajaiban, kuasa-Mu telah Kaunyatakan di antara bangsa-bangsa.

15 Megváltottad népedet karoddal a Jákób és a József fiait. (Szela)

Dengan kekuatan-Mu Kaubebaskan umat-Mu, keturunan Yakub dan Yusuf.

16 Láttak téged a vizek, oh Isten, láttak téged a vizek és megfélemlének; a mélységek is megrázkódának.

Melihat Engkau, ya Allah, air menjadi gentar, ya, dasar laut pun gemetar.

17 A felhők vizet ömlesztének; megzendülének a fellegek, és a te nyílaid széllyel futkostanak.

Awan mencurahkan hujan, guntur mengguruh; halilintar menyambar ke segala arah.

18 Mennydörgésed zúgott a forgószélben; villámlásaid megvilágosították a mindenséget; megrázkódott és megindult a föld.

Guntur menggelegar, kilat berpijar, bumi goncang dan gemetar.

19 Utad a tengeren volt és ösvényed a nagy vizeken; és nyomaid nem látszottak meg.

Engkau berjalan melalui ombak, mengarungi lautan, tetapi jejak-Mu tak tampak.

20 Vezetted mint nyájat, a te népedet, Mózesnek és Áronnak kezével.

Seperti gembala Engkau menuntun umat-Mu, dengan perantaraan Musa dan Harun.