< Zsoltárok 75 >
1 Az éneklőmesternek, az altashétre, Aszáf zsoltára, ének. Tisztelünk téged, oh Isten, tisztelünk; neved közel van, hirdetik csodatetteid.
Tebi, oh Bog, dajemo zahvaljevanje, tebi dajemo zahvaljevanje, kajti tvoja čudovita dela oznanjajo, da je tvoje ime blizu.
2 Ha megszabom a határidőt, én méltányosan ítélek.
Ko bom sprejel skupnost, bom sodil iskreno.
3 A föld és annak minden lakosa elcsügged; én erősítem meg annak oszlopait. (Szela)
Zemlja in vsi njeni prebivalci se raztapljajo, jaz podpiram njene stebre. (Sela)
4 A kérkedőknek azt mondom: Ne kérkedjetek; és a gonoszoknak: Ne emeljetek szarvat!
Bedakom sem rekel: »Ne ravnajte nespametno« in zlobnim: »Ne dvigajte roga.
5 Ne emeljétek magasra szarvatokat, ne szóljatok megkeményedett nyakkal;
Svojega roga ne dvigajte visoko gor. Ne govorite s trdim vratom.«
6 Mert nem napkelettől, sem napnyugattól, s nem is a puszta felől támad a felmagasztalás;
Kajti povišanje ne prihaja niti od vzhoda niti od zahoda niti od juga.
7 Hanem Isten a biró, a ki egyet megaláz, mást felmagasztal!
Toda Bog je sodnik, odstavlja enega in postavlja drugega.
8 Mert pohár van az Úr kezében, bortól pezseg, nedvvel tele; ha tölt belőle, még seprejét is iszsza és szopja a föld minden gonosztevője.
Kajti v Gospodovi roki je čaša in vino je rdeče, polno mešanice; in izliva iz istega, toda te droži bodo vsi zlobneži zemlje izželi in jih popili.
9 Én pedig hirdetem ezt mindörökké, és éneket mondok a Jákób Istenének.
Toda jaz bom razglašal na veke, prepeval bom hvalnice Jakobovemu Bogu.
10 És a gonoszoknak szarvait mind letördelem; az igaznak szarvai pedig felmagasztaltatnak.
Tudi vse rogove zlobnih bom odrezal; toda rogovi pravičnih bodo povišani.