Zsoltárok 75

1 Az éneklőmesternek, az altashétre, Aszáf zsoltára, ének. Tisztelünk téged, oh Isten, tisztelünk; neved közel van, hirdetik csodatetteid.

Se kapinga komui, Maing Kot, se kapinga komui, pwe mar omui me koren, o omui manaman akan kaloki sili due.

2 Ha megszabom a határidőt, én méltányosan ítélek.

Pwe ni a ansau I pan wiada kapung pung.

3 A föld és annak minden lakosa elcsügged; én erősítem meg annak oszlopait. (Szela)

Sap o tou a kan kin rerer; a I kin kolekol a ur akan. (Sela)

4 A kérkedőknek azt mondom: Ne kérkedjetek; és a gonoszoknak: Ne emeljetek szarvat!

I indang me aklapalap akan: Komail der aklapalap! O ong me doo sang Kot akan: Komail der keleki omail manaman!

5 Ne emeljétek magasra szarvatokat, ne szóljatok megkeményedett nyakkal;

Komail der kaileilada mong omail, komail der lokaia sued ni omail aklapalap.

6 Mert nem napkelettől, sem napnyugattól, s nem is a puszta felől támad a felmagasztalás;

Pwe sota sauaspa sang ni mas en lang de kapin lang, de sang nana en sap tan.

7 Hanem Isten a biró, a ki egyet megaláz, mást felmagasztal!

Pwe Kot, me kin kadeikada, o me kin kasapwilidi amen, o kasapwilada amen.

8 Mert pohár van az Úr kezében, bortól pezseg, nedvvel tele; ha tölt belőle, még seprejét is iszsza és szopja a föld minden gonosztevője.

Pwe dal eu mi nan lim en Ieowa, me dir en wain kelail, me a kotin kodidodie; a me doo sang Kot akan karos nan sappa pan nim sang, o re pan nimala moroke.

9 Én pedig hirdetem ezt mindörökké, és éneket mondok a Jákób Istenének.

A i pan padapadak kokolata, o kauli ong Kot en Iakop.

10 És a gonoszoknak szarvait mind letördelem; az igaznak szarvai pedig felmagasztaltatnak.

I pan kawela mana en me doo sang Kot akan karos, a mana en me pung kan pan kakairida.