Zsoltárok 75

1 Az éneklőmesternek, az altashétre, Aszáf zsoltára, ének. Tisztelünk téged, oh Isten, tisztelünk; neved közel van, hirdetik csodatetteid.

“To the chief musician, Al-tashcheth, a psalm or song of Asaph.” We give thanks unto thee, O God, we give thanks, and nigh is thy name: men relate thy wondrous deeds.

2 Ha megszabom a határidőt, én méltányosan ítélek.

“For I will take up a fixed time when I will judge uprightly.

3 A föld és annak minden lakosa elcsügged; én erősítem meg annak oszlopait. (Szela)

The earth and all her inhabitants are melting away: I myself establish firmly her pillars.” (Selah)

4 A kérkedőknek azt mondom: Ne kérkedjetek; és a gonoszoknak: Ne emeljetek szarvat!

I said unto the arrogant, Deal not arrogantly: and to the wicked, Lift not up the horn.

5 Ne emeljétek magasra szarvatokat, ne szóljatok megkeményedett nyakkal;

Lift not up on high your horn, speak not with a stiffly erect neck.

6 Mert nem napkelettől, sem napnyugattól, s nem is a puszta felől támad a felmagasztalás;

For neither from the rising [of the sun], nor from [his] setting, nor from the wilderness of mountains [cometh this];

7 Hanem Isten a biró, a ki egyet megaláz, mást felmagasztal!

But God is the judge: he lowereth one, and lifteth up another,

8 Mert pohár van az Úr kezében, bortól pezseg, nedvvel tele; ha tölt belőle, még seprejét is iszsza és szopja a föld minden gonosztevője.

For there is a cup in the hand of the Lord, and the wine foameth, it is full of mixture: and he poureth out of the same; but its lees they drain, they drink—all the wicked of the earth.

9 Én pedig hirdetem ezt mindörökké, és éneket mondok a Jákób Istenének.

But I will declare for ever, I will sing praises to the God of Jacob.

10 És a gonoszoknak szarvait mind letördelem; az igaznak szarvai pedig felmagasztaltatnak.

And all the horns of the wicked will I hew off; but the horns of the righteous shall be exalted.