Zsoltárok 75

1 Az éneklőmesternek, az altashétre, Aszáf zsoltára, ének. Tisztelünk téged, oh Isten, tisztelünk; neved közel van, hirdetik csodatetteid.

Til Sangmesteren; „fordærv ikke‟; en Psalme af Asaf, en Sang.

2 Ha megszabom a határidőt, én méltányosan ítélek.

Vi takke dig, Gud! vi takke, og nær er dit Navn; man fortæller dine underfulde Gerninger.

3 A föld és annak minden lakosa elcsügged; én erősítem meg annak oszlopait. (Szela)

Thi „jeg vil gribe den bestemte Tid, jeg vil dømme med Retfærdighed,

4 A kérkedőknek azt mondom: Ne kérkedjetek; és a gonoszoknak: Ne emeljetek szarvat!

Hensmeltede end Jorden og alle dens Beboere, jeg har dog sat dens Piller fast‟. (Sela)

5 Ne emeljétek magasra szarvatokat, ne szóljatok megkeményedett nyakkal;

Jeg sagde til Daarerne: Værer ikke Daarer! og til de ugudelige: Opløfter ikke Horn!

6 Mert nem napkelettől, sem napnyugattól, s nem is a puszta felől támad a felmagasztalás;

Opløfter ikke eders Horn imod det høje, taler ej med knejsende Nakke!

7 Hanem Isten a biró, a ki egyet megaláz, mást felmagasztal!

Thi Ophøjelse kommer ikke af Øster eller af Vester, ej heller af Ørken;

8 Mert pohár van az Úr kezében, bortól pezseg, nedvvel tele; ha tölt belőle, még seprejét is iszsza és szopja a föld minden gonosztevője.

men Gud er den, som dømmer; han nedtrykker den ene og ophøjer den anden.

9 Én pedig hirdetem ezt mindörökké, és éneket mondok a Jákób Istenének.

Thi der er et Bæger i Herrens Haand med skummende Vin; det er fuldt af blandet Vin, og han skænker ud deraf; men Bærmen deraf maa de indsuge og drikke, alle de ugudelige paa Jorden.

10 És a gonoszoknak szarvait mind letördelem; az igaznak szarvai pedig felmagasztaltatnak.

Og jeg vil forkynde det evindelig; jeg vil lovsynge Jakobs Gud. Og jeg vil afhugge alle de ugudeliges Horn; men den retfærdiges Horn skal ophøjes.