Zsoltárok 74
1 Aszáf tanítása. Miért vetettél el, oh Isten, teljesen? Miért füstölög haragod a te legelődnek juhai ellen?
¿Por qué o! Dios, nos has desechado para siempre? ¿ por qué ha humeado tu furor contra las ovejas de tu dehesa?
2 Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, a melyet régen szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részéről, a Sion hegyéről, a melyen lakozol!
Acuérdate de tu congregación, que adquiriste de tiempo antiguo: cuando redimiste la vara de tu heredad, este monte de Sión, donde has habitado.
3 Lépj fel a teljes pusztaságba; mindent tönkre tett az ellenség a szent helyen!
Levanta tus pies a los asolamientos eternos: a todo enemigo que ha hecho mal en el santuario.
4 Támadóid a te gyülekezeted hajlékában ordítanak: jeleiket tűzték fel jelekké.
Tus enemigos han bramado en medio de tus sinagogas: han puesto en ellas sus señas, señas.
5 Úgy tünnek fel, mint mikor valaki fejszéjét emelgeti az erdőnek sűrű fáira.
Nombrado era, como si lo llevara al cielo, el que metía las hachas en el monte de la madera para el edificio del santuario.
6 Faragványait már mind összetördelték: fejszékkel és pőrölyökkel.
Y ahora con hachas y martillos han quebrado todas sus entalladuras.
7 Szent helyedet lángba borították; neved hajlékát földig megfertőztették.
Han puesto a fuego tus santuarios, el tabernáculo de tu nombre han ensuciado en tierra.
8 Ezt mondották szívökben: Dúljuk fel őket mindenestől! Felgyújtották Istennek minden hajlékát az országban.
Dijeron en su corazón: Destruyámoslos de una vez: quemaron todas las sinagogas de Dios en la tierra.
9 Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki tudná: meddig tart ez?
No vemos ya nuestras señales: no hay más profeta, ni hay con nosotros quien sepa: ¿hasta cuándo?
10 Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet?
¿Hasta cuándo, o! Dios, nos afrentará el angustiador? ¿blasfemará el enemigo perpetuamente tu nombre?
11 Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? Vond ki kebeledből: végezz!
¿Por qué retráes tu mano, y tu diestra la escondes dentro de tu seno?
12 Pedig Isten az én királyom eleitől fogva, a ki szabadításokat mível e föld közepette.
Y Dios ha sido mi rey de tiempo antiguo: el que obraba saludes en medio de la tierra.
13 Te hasítottad ketté a tengert erőddel; te törted össze a czethalak fejeit a vizekben.
Tú hendiste la mar con tu fortaleza: quebrantaste cabezas de ballenas en las aguas.
14 Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek.
Tú magullaste las cabezas del leviatán: le diste por comida al pueblo de los desiertos.
15 Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat.
Tú abriste fuente y río: tú secaste ríos impetuosos.
16 Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.
Tuyo es el día, tuya también es la noche: tú aparejaste la lumbre y el sol.
17 Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad.
Tú estableciste todos los términos de la tierra: el verano y el invierno tú los formaste.
18 Emlékezzél meg erről: ellenség szidalmazta az Urat, s bolond nép káromolta a te nevedet.
Acuérdate de esto, que el enemigo ha dicho afrentas a Jehová: y que el pueblo insensato ha blasfemado tu nombre.
19 Ne adjad a fenevadnak a te gerliczédnek lelkét; szegényeidnek gyülekezetéről ne feledkezzél meg végképen!
No entregues a las bestias el alma de tu tórtola: y no olvides para siempre la compañía de tus afligidos.
20 Tekints a szövetségre; mert telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal.
Mira al concierto: porque las oscuridades de la tierra se han henchido de habitaciones de violencia.
21 A megrontott ne térjen szégyenvallással vissza; a nyomorult és szűkölködő dicsérje a te nevedet.
No vuelva avergonzado el abatido: el afligido y el menesteroso alabarán tu nombre.
22 Kelj fel, oh Isten, és védd a te ügyedet; emlékezzél meg a te gyaláztatásodról, a melylyel naponként illet téged a bolond!
Levántate, o! Dios, pleitea tu pleito: acuérdate de tu injuria con que el insensato te injuria cada día.
23 Ne felejtkezzél el ellenségeidnek szaváról, és az ellened támadók háborgatásáról, a mely szüntelen nevekedik!
No olvides las voces de tus enemigos: el tropel de los que se levantan contra ti sube continuamente.
