Zsoltárok 74
1 Aszáf tanítása. Miért vetettél el, oh Isten, teljesen? Miért füstölög haragod a te legelődnek juhai ellen?
Instrução de Asafe: Deus, por que nos rejeitaste para sempre? [Por que] tua ira fumega contra as ovelhas do teu pasto?
2 Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, a melyet régen szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részéről, a Sion hegyéről, a melyen lakozol!
Lembra-te do teu povo, que tu compraste desde a antiguidade; a tribo de tua herança, que resgataste; o monte Sião, em que habitaste.
3 Lépj fel a teljes pusztaságba; mindent tönkre tett az ellenség a szent helyen!
Percorre as ruínas duradouras, tudo que o inimigo destruiu no santuário.
4 Támadóid a te gyülekezeted hajlékában ordítanak: jeleiket tűzték fel jelekké.
Os teus inimigos rugiram no meio de tuas assembleias; puseram por sinais de vitória os símbolos deles.
5 Úgy tünnek fel, mint mikor valaki fejszéjét emelgeti az erdőnek sűrű fáira.
Eles eram como o que levantam machados contra os troncos das árvores.
6 Faragványait már mind összetördelték: fejszékkel és pőrölyökkel.
E agora, com machados e martelos, quebraram todas as obras entalhadas.
7 Szent helyedet lángba borították; neved hajlékát földig megfertőztették.
Puseram fogo no teu santuário; profanaram [levando] ao chão o lugar onde o teu nome habita.
8 Ezt mondották szívökben: Dúljuk fel őket mindenestől! Felgyújtották Istennek minden hajlékát az országban.
Disseram em seus corações: Nós os destruiremos por completo; serão queimadas todas as assembleias de Deus na terra.
9 Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki tudná: meddig tart ez?
Já não vemos os nossos sinais; já não há mais profeta; e ninguém entre nós sabe até quando será assim.
10 Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet?
Deus, até quando o adversário insultará? O inimigo blasfemará o teu nome para sempre?
11 Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? Vond ki kebeledből: végezz!
Por que está afastada a tua mão direita? Tira-a do teu peito!
12 Pedig Isten az én királyom eleitől fogva, a ki szabadításokat mível e föld közepette.
Deus é o meu Rei desde a antiguidade; ele opera salvação no meio da terra.
13 Te hasítottad ketté a tengert erőddel; te törted össze a czethalak fejeit a vizekben.
Tu dividiste o mar com a tua força; quebraste as cabeças dos monstros nas águas.
14 Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek.
Despedaçaste as cabeças do leviatã; e o deste como alimento ao povo do deserto.
15 Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat.
Tu dividiste a fonte e o ribeiro; tu secaste os rios perenes.
16 Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.
A ti pertence o dia, a noite também é tua; tu preparaste a luz e o sol.
17 Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad.
Tu estabeleceste todos os limites da terra; tu formaste o verão e o inverno.
18 Emlékezzél meg erről: ellenség szidalmazta az Urat, s bolond nép káromolta a te nevedet.
Lembra-te disto: que o inimigo insultou ao SENHOR; e um povo tolo blasfemou o teu nome.
19 Ne adjad a fenevadnak a te gerliczédnek lelkét; szegényeidnek gyülekezetéről ne feledkezzél meg végképen!
Não entregues a vida da tua pombinha para os animais selvagens; não te esqueças para sempre da vida dos teus pobres.
20 Tekints a szövetségre; mert telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal.
Olha para o [teu] pacto, porque os lugares escuros da terra estão cheios de habitações violentas.
21 A megrontott ne térjen szégyenvallással vissza; a nyomorult és szűkölködő dicsérje a te nevedet.
Não permitas que o oprimido volte humilhado; que o aflito e o necessitado louvem o teu nome.
22 Kelj fel, oh Isten, és védd a te ügyedet; emlékezzél meg a te gyaláztatásodról, a melylyel naponként illet téged a bolond!
Levanta-te, Deus; luta em favor de tua causa; lembra-te do insulto que o tolo faz a ti o dia todo.
23 Ne felejtkezzél el ellenségeidnek szaváról, és az ellened támadók háborgatásáról, a mely szüntelen nevekedik!
Não te esqueças da voz dos teus adversários; o barulho dos que se levantam contra ti sobe cada vez mais.
