Zsoltárok 74
1 Aszáf tanítása. Miért vetettél el, oh Isten, teljesen? Miért füstölög haragod a te legelődnek juhai ellen?
MAIN Kot, da me kom kotin kaje kin kit ala, o da me re onioniki japwilim omui jip akan?
2 Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, a melyet régen szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részéről, a Sion hegyéről, a melyen lakozol!
Kom kotin kupura japwilim omui momodijou, me kom kotin pwaindar maj o, o me komui dorelar, pwen wiala japwilim omui, kotin kupura dol Jion, waja me kom kotikot ia.
3 Lépj fel a teljes pusztaságba; mindent tönkre tett az ellenség a szent helyen!
Kom koti don waja me lijelipin anjau warai; imwintiti me kawelar meakaroj nan im jaraui.
4 Támadóid a te gyülekezeted hajlékában ordítanak: jeleiket tűzték fel jelekké.
Me palian komui, kin weriwer nan tanpaj omui o pwilikidi arail dikedik en ani mal akan lole.
5 Úgy tünnek fel, mint mikor valaki fejszéjét emelgeti az erdőnek sűrű fáira.
Irail pwaradar dueta ir, me wia palapal nan wei.
6 Faragványait már mind összetördelték: fejszékkel és pőrölyökkel.
Re kin kawela did kajelel akan ki jile laud o tikitik.
7 Szent helyedet lángba borították; neved hajlékát földig megfertőztették.
Irail karonala tanpaj omui; irail kajaminela o tiakedi waja me mar omui kotikot ia.
8 Ezt mondották szívökben: Dúljuk fel őket mindenestől! Felgyújtották Istennek minden hajlékát az országban.
Irail kin inda nan monion arail: Na, kitail pan kawela! Irail karonalar wajan kaudok karoj nan jap o.
9 Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki tudná: meddig tart ez?
Jolar manaman akai janjal on kitail, o jolar jaukop amen mia, o jota amen re atail me pan aja imwilan mepukat.
10 Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet?
O Main Kot, arai da me morjued o pan lalaue, o imwintiti o pan mamaleki mar omui?
11 Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? Vond ki kebeledből: végezz!
Da me komui kotiki wei jan lim omui? Kotikida pali maun omui o kaimwijokala.
12 Pedig Isten az én királyom eleitől fogva, a ki szabadításokat mível e föld közepette.
Pwe Kot ai Nanmarki jan maj o. I me jauaj pan meakaroj, me kin wiaui nin jappa.
13 Te hasítottad ketté a tengert erőddel; te törted össze a czethalak fejeit a vizekben.
Kom kotin kamueit pajaner madau ki omui manaman, o kom kotin kawelar monan drake nan pil.
14 Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek.
Kom kotin kawelar monan walroj, ap kotiki on aramaj nan jap tan, pwen kanala.
15 Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat.
Komui kotin kapwaredar parer o pilap akan, o pilap kalaimun akan me kom kotin kanalanaladi.
16 Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.
Ran o pon me japwilim omui; komui kotin wiadar jaunipon o katipin.
17 Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad.
Komui wiadar irair en jap akan; komui me kin wia anjaun karakar o kapou.
18 Emlékezzél meg erről: ellenség szidalmazta az Urat, s bolond nép káromolta a te nevedet.
Kom kotin kupura mepukat: Imwintiti o lalaue komui Main, o aramaj pweipwei kan mamaleki mar omui.
19 Ne adjad a fenevadnak a te gerliczédnek lelkét; szegényeidnek gyülekezetéről ne feledkezzél meg végképen!
Kom der kotiki on man laualo nen en japwilim omui muroi, o kom der likidmaliela pwin en japwilim omui luet akan.
20 Tekints a szövetségre; mert telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal.
Kom kotin tamanda inau o, pwe jap olar waja karoj o im akan pual pajaner.
21 A megrontott ne térjen szégyenvallással vissza; a nyomorult és szűkölködő dicsérje a te nevedet.
Re der kotin mueid on me luet o, en namenok purela, me jamama o luet akan en kapina mar omui.
22 Kelj fel, oh Isten, és védd a te ügyedet; emlékezzél meg a te gyaláztatásodról, a melylyel naponként illet téged a bolond!
Main Kot, kom kotida o kotin kaimwijokala japwilim omui dodok; kom kotin tamanda kankaurur, me kin wiaui on kmui jan ren me pweipwei kan.
23 Ne felejtkezzél el ellenségeidnek szaváról, és az ellened támadók háborgatásáról, a mely szüntelen nevekedik!
Kom kotin der maliela weriwer en japwlim omui imwintiti, moronoron en me palian komui kan, me kin lalaudalar karoj.
