Zsoltárok 74
1 Aszáf tanítása. Miért vetettél el, oh Isten, teljesen? Miért füstölög haragod a te legelődnek juhai ellen?
| משכיל לאסף למה אלהים זנחת לנצח יעשן אפך בצאן מרעיתך׃ |
2 Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, a melyet régen szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részéről, a Sion hegyéről, a melyen lakozol!
| זכר עדתך קנית קדם גאלת שבט נחלתך הר ציון זה שכנת בו׃ |
3 Lépj fel a teljes pusztaságba; mindent tönkre tett az ellenség a szent helyen!
| הרימה פעמיך למשאות נצח כל הרע אויב בקדש׃ |
4 Támadóid a te gyülekezeted hajlékában ordítanak: jeleiket tűzték fel jelekké.
| שאגו צרריך בקרב מועדך שמו אותתם אתות׃ |
5 Úgy tünnek fel, mint mikor valaki fejszéjét emelgeti az erdőnek sűrű fáira.
| יודע כמביא למעלה בסבך עץ קרדמות׃ |
6 Faragványait már mind összetördelték: fejszékkel és pőrölyökkel.
| ועת פתוחיה יחד בכשיל וכילפת יהלמון׃ |
7 Szent helyedet lángba borították; neved hajlékát földig megfertőztették.
| שלחו באש מקדשך לארץ חללו משכן שמך׃ |
8 Ezt mondották szívökben: Dúljuk fel őket mindenestől! Felgyújtották Istennek minden hajlékát az országban.
| אמרו בלבם נינם יחד שרפו כל מועדי אל בארץ׃ |
9 Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki tudná: meddig tart ez?
| אותתינו לא ראינו אין עוד נביא ולא אתנו ידע עד מה׃ |
10 Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet?
| עד מתי אלהים יחרף צר ינאץ אויב שמך לנצח׃ |
11 Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? Vond ki kebeledből: végezz!
| למה תשיב ידך וימינך מקרב חוקך כלה׃ |
12 Pedig Isten az én királyom eleitől fogva, a ki szabadításokat mível e föld közepette.
| ואלהים מלכי מקדם פעל ישועות בקרב הארץ׃ |
13 Te hasítottad ketté a tengert erőddel; te törted össze a czethalak fejeit a vizekben.
| אתה פוררת בעזך ים שברת ראשי תנינים על המים׃ |
14 Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek.
| אתה רצצת ראשי לויתן תתננו מאכל לעם לציים׃ |
15 Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat.
| אתה בקעת מעין ונחל אתה הובשת נהרות איתן׃ |
16 Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.
| לך יום אף לך לילה אתה הכינות מאור ושמש׃ |
17 Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad.
| אתה הצבת כל גבולות ארץ קיץ וחרף אתה יצרתם׃ |
18 Emlékezzél meg erről: ellenség szidalmazta az Urat, s bolond nép káromolta a te nevedet.
| זכר זאת אויב חרף יהוה ועם נבל נאצו שמך׃ |
19 Ne adjad a fenevadnak a te gerliczédnek lelkét; szegényeidnek gyülekezetéről ne feledkezzél meg végképen!
| אל תתן לחית נפש תורך חית ענייך אל תשכח לנצח׃ |
20 Tekints a szövetségre; mert telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal.
| הבט לברית כי מלאו מחשכי ארץ נאות חמס׃ |
21 A megrontott ne térjen szégyenvallással vissza; a nyomorult és szűkölködő dicsérje a te nevedet.
| אל ישב דך נכלם עני ואביון יהללו שמך׃ |
22 Kelj fel, oh Isten, és védd a te ügyedet; emlékezzél meg a te gyaláztatásodról, a melylyel naponként illet téged a bolond!
| קומה אלהים ריבה ריבך זכר חרפתך מני נבל כל היום׃ |
23 Ne felejtkezzél el ellenségeidnek szaváról, és az ellened támadók háborgatásáról, a mely szüntelen nevekedik!
| אל תשכח קול צרריך שאון קמיך עלה תמיד׃ |
