< Zsoltárok 74 >
1 Aszáf tanítása. Miért vetettél el, oh Isten, teljesen? Miért füstölög haragod a te legelődnek juhai ellen?
The understanding of Asaph. O God, why have you rejected us to the end. Why has your fury become enraged over the sheep of your pasture?
2 Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, a melyet régen szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részéről, a Sion hegyéről, a melyen lakozol!
Be mindful of your congregation, which you have possessed from the beginning. You redeemed the scepter of your inheritance, mount Zion, in which you have dwelt.
3 Lépj fel a teljes pusztaságba; mindent tönkre tett az ellenség a szent helyen!
Lift up your hands against their arrogance in the end. How great the malice of the enemy has been in the sanctuary!
4 Támadóid a te gyülekezeted hajlékában ordítanak: jeleiket tűzték fel jelekké.
And those who hate you have been glorified, in the midst of your solemnity. They have set up their own signs as a proof,
5 Úgy tünnek fel, mint mikor valaki fejszéjét emelgeti az erdőnek sűrű fáira.
as if it had been issued from on high; yet they did not understand. As in a forest of chopped wood,
6 Faragványait már mind összetördelték: fejszékkel és pőrölyökkel.
they have cut down the entrances themselves. With axe and hatchet, they have brought it down.
7 Szent helyedet lángba borították; neved hajlékát földig megfertőztették.
They have set fire to your Sanctuary. They have polluted the tabernacle of your name on earth.
8 Ezt mondották szívökben: Dúljuk fel őket mindenestől! Felgyújtották Istennek minden hajlékát az országban.
They have said in their heart, the whole group of them together: “Let us cause all the feast days of God to cease from the land.
9 Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki tudná: meddig tart ez?
We have not seen our proof; there is now no prophet. And he will no longer know us.”
10 Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet?
How long, O God, will the enemy place blame? Is the adversary to provoke your name until the end?
11 Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? Vond ki kebeledből: végezz!
Why do you turn your hand away, even your right hand, from the midst of your sinews, until the end?
12 Pedig Isten az én királyom eleitől fogva, a ki szabadításokat mível e föld közepette.
But God is our king before all ages. He has wrought salvation in the midst of the earth.
13 Te hasítottad ketté a tengert erőddel; te törted össze a czethalak fejeit a vizekben.
In your virtue, you confirmed the sea. You crushed the heads of the serpents in the waters.
14 Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek.
You have broken the heads of the serpent. You have given him as food for the people of the Ethiopians.
15 Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat.
You have disrupted the fountains and the torrents. You have dried up the rivers of Ethan.
16 Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.
Yours is the day, and yours is the night. You have made the morning light and the sun.
17 Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad.
You have made all the limits of the earth. The summer and the spring were formed by you.
18 Emlékezzél meg erről: ellenség szidalmazta az Urat, s bolond nép káromolta a te nevedet.
Be mindful of this: the enemy placed blame against the Lord, and a foolish people has incited against your name.
19 Ne adjad a fenevadnak a te gerliczédnek lelkét; szegényeidnek gyülekezetéről ne feledkezzél meg végképen!
Do not hand over to beasts the souls that confess to you; and do not forget the souls of your poor until the end.
20 Tekints a szövetségre; mert telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal.
Consider your covenant. For those who have been darkened upon the earth have been filled by the iniquity of the houses.
21 A megrontott ne térjen szégyenvallással vissza; a nyomorult és szűkölködő dicsérje a te nevedet.
Do not allow the humble to be turned away in confusion. The poor and the needy will praise your name.
22 Kelj fel, oh Isten, és védd a te ügyedet; emlékezzél meg a te gyaláztatásodról, a melylyel naponként illet téged a bolond!
Rise up, O God, judge your own case. Call to mind the accusations against you, which are made by the foolish all day long.
23 Ne felejtkezzél el ellenségeidnek szaváról, és az ellened támadók háborgatásáról, a mely szüntelen nevekedik!
Do not forget the voices of your adversaries. The arrogance of those who hate you rises up continually.