Zsoltárok 74
1 Aszáf tanítása. Miért vetettél el, oh Isten, teljesen? Miért füstölög haragod a te legelődnek juhai ellen?
Maschil. Of Asaph. Of God, why have you put us away from you for ever? why is the fire of your wrath smoking against the sheep who are your care?
2 Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, a melyet régen szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részéről, a Sion hegyéről, a melyen lakozol!
Keep in mind your band of worshippers, for whom you gave payment in the days which are past, whom you took for yourself as the people of your heritage; even this mountain of Zion, which has been your resting-place.
3 Lépj fel a teljes pusztaságba; mindent tönkre tett az ellenség a szent helyen!
Go up and see the unending destruction; all the evil which your haters have done in the holy place;
4 Támadóid a te gyülekezeted hajlékában ordítanak: jeleiket tűzték fel jelekké.
Sending out their voices like lions among your worshippers; they have put up their signs to be seen.
5 Úgy tünnek fel, mint mikor valaki fejszéjét emelgeti az erdőnek sűrű fáira.
They are cutting down, like a man whose blade is lifted up against the thick trees.
6 Faragványait már mind összetördelték: fejszékkel és pőrölyökkel.
Your doors are broken down with hammers and iron blades.
7 Szent helyedet lángba borították; neved hajlékát földig megfertőztették.
They have put on fire your holy place; they have made the place of your name unclean, pulling it down to the earth.
8 Ezt mondották szívökben: Dúljuk fel őket mindenestől! Felgyújtották Istennek minden hajlékát az országban.
They have said in their hearts, Let us put an end to them all together; they have given over to the fire all God's places of worship in the land.
9 Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki tudná: meddig tart ez?
We do not see our signs: there is no longer any prophet, or anyone among us to say how long.
10 Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet?
O God, how long will those who are against us say cruel things? will the hater go on looking down on your name for ever?
11 Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? Vond ki kebeledből: végezz!
Why are you keeping back your hand, and covering your right hand in your robe?
12 Pedig Isten az én királyom eleitől fogva, a ki szabadításokat mível e föld közepette.
For from the past God is my King, working salvation in the earth.
13 Te hasítottad ketté a tengert erőddel; te törted össze a czethalak fejeit a vizekben.
The sea was parted in two by your strength; the heads of the great sea-beasts were broken.
14 Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek.
The heads of the great snake were crushed by you; you gave them as food to the fishes of the sea.
15 Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat.
You made valleys for fountains and springs; you made the ever-flowing rivers dry.
16 Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.
The day is yours and the night is yours: you made the light and the sun.
17 Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad.
By you all the limits of the earth were fixed; you have made summer and winter.
18 Emlékezzél meg erről: ellenség szidalmazta az Urat, s bolond nép káromolta a te nevedet.
Keep this in mind, O Lord, that your haters have said cruel things, and that your name has been looked down on by a people of evil behaviour.
19 Ne adjad a fenevadnak a te gerliczédnek lelkét; szegényeidnek gyülekezetéről ne feledkezzél meg végképen!
O give not the soul of your dove to the hawk; let not the life of the poor go out of your memory for ever.
20 Tekints a szövetségre; mert telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal.
Keep in mind your undertaking; for the dark places of the earth are full of pride and cruel acts.
21 A megrontott ne térjen szégyenvallással vissza; a nyomorult és szűkölködő dicsérje a te nevedet.
O let not the crushed be turned back in shame; let the low man and the poor give praise to your name.
22 Kelj fel, oh Isten, és védd a te ügyedet; emlékezzél meg a te gyaláztatásodról, a melylyel naponként illet téged a bolond!
Up! O God, be the judge of your cause; keep in mind the bitter things which the man of evil behaviour says against you every day.
23 Ne felejtkezzél el ellenségeidnek szaváról, és az ellened támadók háborgatásáról, a mely szüntelen nevekedik!
Keep in mind the voice of your haters; the outcry of those who come against you goes up every day.
