Zsoltárok 73
1 Aszáf zsoltára. Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívűek.
Ciertamente ʼElohim es bueno con Israel, Con los que son puros de corazón.
2 De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.
En cuanto a mí, casi se deslizan mis pies. Por poco resbalan mis pasos.
3 Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.
Porque tuve envidia de los arrogantes Al ver la prosperidad de los perversos.
4 Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az ő erejök állandó.
Porque no hay dolores en su muerte, Y su cuerpo está lleno de grasa.
5 A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.
No pasan trabajos como los otros hombres, Ni son plagados como los demás.
6 Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erőszak borítja őket.
Por tanto la arrogancia es su collar. Los envuelve un manto de violencia.
7 A kövérség miatt kinn ülnek az ő szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.
Los ojos se les saltan por la gordura, Y logran con creces los deseos del corazón.
8 Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.
Se burlan y hablan perversamente de opresión. Hablan con altanería.
9 Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.
Ponen su boca hacia el cielo, Pero su boca desfila por la tierra.
10 Azért fordul az ő népe ide, hogy tele pohár vizet szürcsölnek;
Por tanto su pueblo vuelve a este lugar, Y bebe aguas en abundancia.
11 És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?
Y dicen: ¿Cómo puede ʼEL saber? ¿Hay conocimiento en ʼElyón?
12 Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyűjtenek!
Ciertamente así son los perversos, Y fácilmente aumentan su riqueza.
13 Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;
En verdad, en vano guardé puro mi corazón, Y lavé mis manos en inocencia.
14 Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!
Pues soy azotado todo el día, Y castigado cada mañana.
15 Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.
Si dijera yo: Hablaré como ellos, Claro que traicionaría a la generación de tus hijos.
16 Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.
Cuando meditaba para entender esto, Fue ardua tarea para mí.
17 Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.
Hasta que al entrar en el Santuario de ʼEL Percibí el fin de ellos.
18 Bizony síkos földön helyezted el őket; pusztaságokra vetetted ki őket.
Ciertamente los colocaste en deslizaderos, Los lanzaste a la destrucción.
19 Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől.
¡Cómo son destruidos de repente! ¡Son absolutamente consumidos por repentinos terrores!
20 Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, úgy veted meg képöket.
Como cuando uno despierta de un sueño, Así ʼAdonay, cuando Tú despiertes, Despreciarás su apariencia.
21 Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:
Cuando mi corazón se amargaba Y me sentía traspasado,
22 Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.
Era entonces torpe e ignorante, Como una bestia ante Ti.
23 De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.
Sin embargo, yo siempre estoy contigo. Tú sostienes mi mano derecha.
24 Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogadsz be engem.
Me guiarás con tu consejo, Y después me recibirás en gloria.
25 Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!
¿A quién tengo yo en el cielo sino a Ti? Y fuera de Ti, nada deseo en la tierra.
26 Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!
Mi cuerpo y mi corazón desfallecen, Pero ʼElohim es la Fuerza de mi corazón Y mi Porción para siempre.
27 Mert ímé, a kik eltávoznak tőled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tőled.
Porque ciertamente los que se alejan de Ti perecerán. Tú destruyes a aquellos que son infieles a Ti.
28 De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.
En cuanto a mí, la cercanía de ʼElohim es mi dicha. En ʼAdonay Yavé está mi refugio, Para que cuente todas tus obras.
