Zsoltárok 73
1 Aszáf zsoltára. Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívűek.
Salmo de Asafe: Sim, certamente Deus [é] bom para Israel, para os limpos de coração.
2 De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.
Eu porém, quase que meus pés se desviaram; quase nada [faltou] para meus passos escorregarem.
3 Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.
Porque eu tinha inveja dos arrogantes, quando via a prosperidade dos perversos.
4 Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az ő erejök állandó.
Porque não há problemas para eles até sua morte, e o vigor deles continua firme.
5 A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.
Não são tão oprimidos como o homem comum, nem são afligidos como os outros homens;
6 Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erőszak borítja őket.
Por isso eles são rodeados de arrogância como um colar; estão cobertos de violência como [se fosse] um vestido.
7 A kövérség miatt kinn ülnek az ő szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.
Seus olhos incham de gordura; são excessivos os desejos do coração deles.
8 Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.
Eles são escarnecedores e oprimem falando mal e falando arrogantemente.
9 Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.
Elevam suas bocas ao céu, e suas línguas andam na terra.
10 Azért fordul az ő népe ide, hogy tele pohár vizet szürcsölnek;
Por isso seu povo volta para cá, e as águas lhes são espremidas por completo.
11 És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?
E dizem: Como Deus saberia? Será que o Altíssimo tem conhecimento [disto]?
12 Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyűjtenek!
Eis que estes [são] perversos, sempre estão confortáveis e aumentam seus bens.
13 Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;
[Cheguei a pensar]: Certamente purifiquei meu coração e lavei minhas mãos na inocência inutilmente,
14 Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!
Porque sou afligido o dia todo, e castigado toda manhã.
15 Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.
Se eu tivesse dito [isto], eu falaria dessa maneira; eis que teria decepcionado a geração de teus filhos.
16 Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.
Quando tentei entender, isto me pareceu trabalhoso.
17 Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.
Até que entrei nos santuários de Deus, [e] entendi o fim de tais pessoas.
18 Bizony síkos földön helyezted el őket; pusztaságokra vetetted ki őket.
Certamente tu os fazes escorregarem, [e] os lança em assolações.
19 Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől.
Como eles foram assolados tão repentinamente! Eles se acabaram, [e] se consumiram de medo.
20 Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, úgy veted meg képöket.
Como o sonho depois de acordar, ó Senhor, quando tu acordares desprezarás a aparência deles;
21 Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:
Porque meu coração tem se amargurado, e meus rins têm sentido dolorosas picadas.
22 Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.
Então me comportei como tolo, e nada sabia; tornei-me como um animal para contigo.
23 De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.
Porém [agora estarei] continuamente contigo; tu tens segurado minha mão direita.
24 Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogadsz be engem.
Tu me guiarás com teu conselho, e depois me receberás [em] glória.
25 Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!
A quem tenho no céu [além de ti]? E [quando estou] contigo, nada há na terra que eu deseje.
26 Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!
Minha carne e meu coração desfalecem; [porém] Deus [será] a rocha do meu coração e minha porção para sempre.
27 Mert ímé, a kik eltávoznak tőled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tőled.
Porque eis que os que ficaram longe de ti perecerão; tu destróis todo infiel a ti.
28 De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.
Mas [quanto] a mim, bom me é me aproximar de Deus; ponho minha confiança no Senhor DEUS, para que eu conte todas as tuas obras.
