< Zsoltárok 73 >
1 Aszáf zsoltára. Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívűek.
A psalm for Asaph. How good is God to Israel, to them that are of a right heart!
2 De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.
But my feet were almost moved; my steps had well nigh slipped.
3 Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.
Because I had a zeal on occasion of the wicked, seeing the prosperity of sinners.
4 Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az ő erejök állandó.
For there is no regard to their death, nor is there strength in their stripes.
5 A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.
They are not in the labour of men: neither shall they be scourged like other men.
6 Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erőszak borítja őket.
Therefore pride hath held them fast: they are covered with their iniquity and their wickedness.
7 A kövérség miatt kinn ülnek az ő szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.
Their iniquity hath come forth, as it were from fatness: they have passed into the affection of the heart.
8 Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.
They have thought and spoken wickedness: they have spoken iniquity on high.
9 Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.
They have set their mouth against heaven: and their tongue hath passed through the earth.
10 Azért fordul az ő népe ide, hogy tele pohár vizet szürcsölnek;
Therefore will my people return here and full days shall be found in them.
11 És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?
And they said: How doth God know? and is there knowledge in the most High?
12 Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyűjtenek!
Behold these are sinners; and yet abounding in the world they have obtained riches.
13 Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;
And I said: Then have I in vain justified my heart, and washed my hands among the innocent.
14 Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!
And I have been scourged all the day; and my chastisement hath been in the mornings.
15 Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.
If I said: I will speak thus; behold I should condemn the generation of thy children.
16 Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.
I studied that I might know this thing, it is a labour in my sight:
17 Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.
Until I go into the sanctuary of God, and understand concerning their last ends.
18 Bizony síkos földön helyezted el őket; pusztaságokra vetetted ki őket.
But indeed for deceits thou hast put it to them: when they were lifted up thou hast cast them down.
19 Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől.
How are they brought to desolation? they have suddenly ceased to be: they have perished by reason of their iniquity.
20 Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, úgy veted meg képöket.
As the dream of them that awake, O Lord; so in thy city thou shalt bring their image to nothing.
21 Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:
For my heart hath been inflamed, and my reins have been changed:
22 Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.
And I am brought to nothing, and I knew not.
23 De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.
I am become as a beast before thee: and I am always with thee.
24 Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogadsz be engem.
Thou hast held me by my right hand; and by thy will thou hast conducted me, and with thy glory thou hast received me.
25 Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!
For what have I in heaven? and besides thee what do I desire upon earth?
26 Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!
For thee my flesh and my heart hath fainted away: thou art the God of my heart, and the God that is my portion for ever.
27 Mert ímé, a kik eltávoznak tőled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tőled.
For behold they that go far from thee shall perish: thou hast destroyed all them that are disloyal to thee.
28 De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.
But it is good for me to adhere to my God, to put my hope in the Lord God: That I may declare all thy praises, in the gates of the daughter of Sion.