< Zsoltárok 73 >

1 Aszáf zsoltára. Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívűek.
Asaph ih Saam laa. Sithaw loe poekciim kami hoi Israelnawk nuiah hoih tangtang.
2 De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.
Toe ka khok loe amthaek tom boeh; kang doethaih ahmuen angthuih tom boeh.
3 Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.
Poeksae kaminawk mah hnuk o ih tahamhoihaih to ka hnuk naah, amthu kaminawk to ka khit moeng boeh.
4 Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az ő erejök állandó.
Nihcae loe duek naah patangkhang o ai; ngantui o moe, thacak o.
5 A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.
Nihcae loe minawk kalah baktiah raihaih panoek o ai; minawk baktiah patang o ai.
6 Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erőszak borítja őket.
To pongah amoekhaih to bungmu baktiah a oih o; pacaekthlaekhaih to khukbuen baktiah angkhuk o.
7 A kövérség miatt kinn ülnek az ő szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.
Hmuenmae hoi angraeng o pongah, nihcae ih mik loe tasa bangah tacawt dok; nihcae loe palung thung hoi poek ih hmuen pongah kamthlai ah koeh o.
8 Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.
Nihcae mah kahoih ai pacaekthlaekhaih to pahnuih o thuih; amoekhaih lok apaeh o.
9 Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.
Nihcae loe pakha hoiah vannawk to kasae thuih o moe, palai to long pum ah amkaeh o sak.
10 Azért fordul az ő népe ide, hogy tele pohár vizet szürcsölnek;
To pongah Sithaw mah angmah ih kaminawk to amlaemsak let moe, a paek ih tui to kamhah ah naek o.
11 És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?
Nihcae mah, Kawbangmaw Sithaw mah panoek tih? Kasang koek ah kaom loe panoekhaih tawnh maw? tiah thuih o.
12 Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyűjtenek!
Khenah, Sithaw panoek ai kaminawk loe hae tiah oh o; nihcae loe long nuiah khosak hoih o moe, angraeng o aep aep.
13 Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;
Tangtang ni, ka suek ih kaciim poekhaih loe azom pui ni; zaehaih om ai ah kam saeh ih ban doeh azom pui ah ni oh.
14 Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!
Ni thokkruek patang ka khang, akhawnbang kruek thuitaekhaih to ka tongh.
15 Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.
To tiah kasae thuih han ka poek nahaeloe, khenah, na caanawk nuiah kasae sah kami ah ni ka om tih.
16 Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.
Hae hmuen hae kawbangmaw ka panoek thaih han, tiah ka poek naah, kai hanah loe panoek han rai parai hmuen ah oh;
17 Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.
hnukkhuem ah loe Sithaw ih hmuenciim thungah ka phak, to naah ni to hmuennawk boenghaih to ka panoek thai vop.
18 Bizony síkos földön helyezted el őket; pusztaságokra vetetted ki őket.
Tangtang thuih nahaeloe nang mah ni nihcae to kamnae ahmuen ah na suek moe, nihcae to amrohaih thungah na vah.
19 Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől.
Nihcae loe kawbangmaw, nawnetta thungah amro o halat! Hnukkhuem ah loe zitthok hmuen mah nihcae to paduek boih boeh.
20 Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, úgy veted meg képöket.
Kami mah angthawk naah amang to poek baktih toengah, Aw Angraeng, nang thawk tahang naah, nihcae poekhaih to tiah doeh sah pae hmah.
21 Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:
To tiah palung ka nat moe, ka poekhaih anghmang sut.
22 Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.
Kai loe amthu kami, tidoeh panoek ai kami ah ka oh; na hmaa ah kasan moi baktiah ni ka oh sut boeh.
23 De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.
Toe kai loe nang khaeah ka oh poe; ka bantang ban hae nang patawnh pae.
24 Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogadsz be engem.
Nangmah loe na thoemhaih hoiah loklam nang patuek ueloe, lensawkhaih thungah nang caeh haih tih.
25 Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!
Nang ai ah loe van ah ka tawnh ih mi maw oh vop? Nang pacoengah loe long nuiah ka koeh ih mi doeh om ai.
26 Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!
Ka ngan hoi ka palung loe amro boeh; toe Sithaw loe ka palungthin thacakhaih ah oh moe, dungzan ah kai ih taham ah ni oh.
27 Mert ímé, a kik eltávoznak tőled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tőled.
Khenah, nang hoi angthla kaminawk loe amro o boih tih; nang khae hoi amkhraeng moe, oep om ai ah khosah kaminawk loe nam rosak boih tih.
28 De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.
Toe kai loe Sithaw khaeah anghnaih han hoih; na toksakhaihnawk boih ka thuih hanah, Angraeng Sithaw khaeah ka buep.

< Zsoltárok 73 >