Zsoltárok 73
1 Aszáf zsoltára. Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívűek.
Асафов псалом. Благ е наистина Бог към Израиля, Към чистосърдечните.
2 De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.
А колкото за мене, нозете ми почти се отклониха. Без малко бяха се подхлъзнали стъпките ми.
3 Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.
Защото завидях на надменните, Като гледах благоденствието на нечестивите.
4 Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az ő erejök állandó.
Понеже не се притесняват при умирането си, Но тялото им е тлъсто.
5 A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.
Не са в общите човешки трудове Нито са измъчвани, като другите човеци.
6 Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erőszak borítja őket.
Затова гордостта като верижка окръжава шията им, Насилието ги облича като дреха.
7 A kövérség miatt kinn ülnek az ő szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.
Очите им изпъкват от тлъстина; Мечтанията на сърцето им се превишават.
8 Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.
Присмиват се и говорят нечестиво за насилие: Говорят горделиво,
9 Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.
Издигат устата си до небето, И езикът им обхожда земята.
10 Azért fordul az ő népe ide, hogy tele pohár vizet szürcsölnek;
Затова отбиват се при тях людете му; И вода с пълна чаша се изпива от тях.
11 És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?
И казват: От где знае Бог? И: Има ли знание у Всевишния?
12 Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyűjtenek!
Ето, такива са нечестивите! винаги са благополучни! Умножават богатство!
13 Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;
Наистина аз съм напразно очистил сърцето си, И съм измил в невинност ръцете си,
14 Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!
Тъй като съм измъчван цял ден, И наказван всяка заран.
15 Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.
Ако речех да говоря така, Ето, изневерил бих на поколението на чадата Ти;
16 Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.
И мислех как да разбера това, Но ми се виждаше много мъчно,
17 Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.
До като влязох в Божието светилище И размишлявах върху сетнината им.
18 Bizony síkos földön helyezted el őket; pusztaságokra vetetted ki őket.
Ти наистина си ги турил на плъзгави места, Тръшнал си ги на разорение.
19 Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől.
Как изведнъж стигат в запустение! Съвършено се довършват от ужаси.
20 Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, úgy veted meg képöket.
Както се презира съновидение, когато се събуди някой, Така и Ти, Господи, когато се събудиш, ще презреш образа им,
21 Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:
Но тогава моето сърце кипеше. И чреслата ми се измъчваха.
22 Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.
До толкова бях обезумял и не разбирах! Бях като скот пред Тебе.
23 De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.
Обаче аз винаги съм с Тебе, Ти ме хвана за дясната ми ръка.
24 Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogadsz be engem.
Чрез съвета Си ще ме водиш, И подир това ще ме приемеш в слава.
25 Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!
Кого имам на небето освен Тебе? И на земята не желая другиго освен Тебе.
26 Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!
Чезне плътта ми и сърцето ми; Но Бог е сила на сърцето ми и вечния ми дял.
27 Mert ímé, a kik eltávoznak tőled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tőled.
Защото, ето, тия, които се отдалечават от Тебе ще погинат; Ти изтребваш всички, които като блудници Те оставят.
28 De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.
Но за мене е добре да се приближа при Бога; Тебе, Господи Иеова, направих прибежището си, За да възгласявам всичките Твои дела.
