< Zsoltárok 72 >
1 Salamoné. Isten, a te ítéletidet add a királynak, és a te igazságodat a király fiának.
Av Salomo. Gud, gjev kongen dine domar og kongssonen di rettferd!
2 Hadd ítélje népedet igazsággal, és a te szegényeidet méltányossággal.
Han skal døma ditt folk med rettferd og dine armingar med rett.
3 Teremjenek a hegyek békességet a népnek, és a halmok igazságot.
Fjelli skal bera fred for folket, og like eins haugarne, ved rettferd.
4 Legyen birája a nép szegényeinek, segítsen a szűkölködőnek fiain, és törje össze az erőszakoskodót.
Han skal døma armingarne i folket, han skal frelsa borni åt den fatige og knasa valdsmannen.
5 Féljenek téged, a míg a nap áll és a meddig a hold fénylik, nemzedékről nemzedékre.
Dei skal ottast deg so lenge soli skin, og so lenge månen lyser frå ætt til ætt.
6 Szálljon alá, mint eső a rétre, mint zápor, a mely megöntözi a földet.
Han skal koma ned som regn på nyslegen voll, lik ei regnskur som væter jordi.
7 Virágozzék az ő idejében az igaz és a béke teljessége, a míg nem lesz a hold.
I hans dagar skal den rettferdige bløma, og det skal vera mykje fred, alt til det ingen måne er meir.
8 És uralkodjék egyik tengertől a másik tengerig, és a nagy folyamtól a föld határáig.
Og han skal hava herredom frå hav til hav, og frå elvi til endarne av jordi.
9 Boruljanak le előtte a pusztalakók, és nyalják ellenségei a port.
Dei som bur i øydemarki, skal bøygja seg for honom, og hans fiendar skal slikka mold.
10 Tarsis és a szigetek királyai hozzanak ajándékot; Seba és Szeba királyai adománynyal járuljanak elé.
Kongarne frå Tarsis og øyarne skal bera fram gåvor, kongarne frå Sjeba og Seba skal koma med skatt.
11 Hajoljanak meg előtte mind a királyok, és minden nemzet szolgáljon néki.
Alle kongar skal fall ned for honom, alle folkeslag skal tena honom.
12 Mert megszabadítja a kiáltó szűkölködőt; a nyomorultat, a kinek nincs segítője.
For han skal frelsa den fatige som ropar, og armingen som ingen hjelpar hev.
13 Könyörül a szegényen és szűkölködőn, s a szűkölködők lelkét megszabadítja;
Han skal spara vesalmannen og den fatige, og sjælerne åt dei fatige skal han frelsa.
14 Az elnyomástól és erőszaktól megmenti lelköket, és vérök drága az ő szemében.
Frå trykk og vald skal han løysa deira sjæl, og dyrt skal blodet deira vera i hans augo.
15 És éljen ő és adjanak néki Seba aranyából; imádkozzanak érte szüntelen, és áldják őt minden napon.
Og han skal liva, og Sjeba-gull skal han gjeva honom, og han skal alltid beda for honom, heile dagen skal han lova honom.
16 Bő gabona legyen az országban a hegyek tetején is; rengjen gyümölcse, mint a Libanon, s viruljon a városok népe, mint a földnek füve.
Det skal vera ei mengd med korn i landet, på fjelltopparne, grøda skal susa som Libanonskogen, og folk blømer fram i byarne som gras på jordi.
17 Tartson neve mindörökké; viruljon neve, míg a nap lesz; vele áldják magokat mind a nemzetek, és magasztalják őt.
Hans namn skal vara i all æva, so lenge soli skin, skal hans namn setja nye renningar, og ved honom skal dei velsigna seg, alle heidningefolk skal prisa honom sæl.
18 Áldott az Úr Isten, Izráelnek Istene, a ki csudadolgokat cselekszik egyedül!
Lova vere Gud Herren, Israels Gud, han, den einaste som gjer under!
19 Áldott legyen az ő dicsőséges neve mindörökké, és teljék be dicsőségével az egész föld. Ámen! Ámen!
Og lova vere hans herlege namn i all æva! og all jordi verte full av hans æra! Amen, amen!
20 Itt végződnek Dávidnak, az Isai fiának könyörgései.
Ende på bønerne av David, son åt Isai.